Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 492 z 500

„A régi ember nem érte be azzal, hogy csupán a környező világot népesítse be babonás jelenségekkel. Magához az emberhez is babonás képzeteket fűzött, s nem egy közülük örökül maradt apáról fiúra, fiúról unokára.”

Különleges könyvet tart a kezében a tisztelt olvasó – ezeken az oldalakon az érintés csodáival találkozhat. A tudományos kutatásoknak köszönhetjük a ráeszmélést: az emberi érintés teremtő és életben tartó szükségletünk, olyan, akár a lélegzetvétel. Adás és kapás kölcsönössége rejlik minden érintésben, azt nyered vissza rögvest, amit te nyújtottál másnak. Például erősíted az immunrendszerét, de a magadét is, örömhormon-termelést indítasz a másikban, de magadban is. Hát ne tekintsük ezt csodálatosnak? Ebből a könyvből egyaránt épülhet a jövendő kismama, a magzatát hordozó anya, a születés csodáját tudatosan is tökéletesítő szülő, az első életévekben a csecsemőt hordozó és vele együtt alvó édesanya és apa, az érzelmi intelligenciát gazdagítani kívánó bölcsődei, óvodai nevelő, a felnövekedő és saját identitását, páratlan egyediségét most építő fiatal, sőt a gyermekét párkapcsolati intim életére felkészíteni kívánó felnőtt szülő, aki maga is okulhat: mit tehet még saját életminősége javításáért, érintéskultúrájának gazdagítása útján. Mindnyájunknak mond valamit ez a könyv a maga barátságos nyelvén, a beszélgetés közvetlenségével. „Álljunk hát szóba” a pszichológus szerzővel és önmagunkkal – vajon saját életünkben milyen szerepet kap az érintés? Prof. Dr. Bagdy Emőke

Az evolúcióelmélet klasszikus műve. Az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mind nagyobb az érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.

Gyergyai Albert könyvének legnagyobb érdeme talán nem is értesüléseinek alapossága, érzékenységének fínomsága, ítéletének nyugodt megbízhatósága, jól felszerelt stílusának egyenletes ritmusa, ápolt és tiszta levegője, vagy az a bámulatos könnyedség, amellyel súlyos anyagán uralkodik és egyszerre át tudja tekinteni az egészet. A <it+ style="color: rgb(0, 0, 0); font-family: "Times New Roman"; font-size: medium; font-style: normal; font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal; font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align: justify; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: rgb(255, 255, 238); text-decoration-thickness: initial; text-decoration-style: initial; text-decoration-color: initial;">Mai francia regény legnagyobb jelentősége a nálunk új irodalomszemlélet, amelyet a szerző nem magyaráz, amellyel nem hivalkodik. Nálunk a kritika, kevés kivételt leszámítva, «cselekmény»-ben és «jellem»-ben gondolkodik, «remekművek»-ben és «fércművek»-ben, az előbbieket ünnepli, az utóbbiakat megbélyegzi, de hogy ezek a remekművek és fércművek hogyan tartoznak össze egymással, miféle környezetben helyezkednek el, azzal igen keveset törődnek. Gyergyai könyvének újszerűsége a szociológiai látás, amely Franciaországban magától érthetődő és amely nem rendeli alá az irodalmat a nyers és közönséges életnek, hanem csak, mint a festő, térben rendezi és csoportosítja tárgyit. Ez a térszemlélet, amely nemcsak azt nézi, egy író milyen nagy, hanem azt is, mekkora helyet tölt be, egy kor irodalmának egészét tekinti, valamennyi bonyolult kölcsönhatásával egyetemben, számba veszi az írói ihlet valamennyi forrását s legelvontabb és legelőkelőbb eszméktől kezdve a leghétköznapibb üzleti számításig, - tudományos és egyben művészi látásmód, összeegyezteti az egyetemi kritika katedrális szigorát az író életábrázolásával, az örökkévalóság komoly szempontjait az olyan ember józan és okos látásmódjával, aki ismeri az irodalmi termelés és fogyasztás irgalmatlan törvényeit. Gyergyai könyvéből Proust és Gide neve mellett Dekobra, Clément Vautel és Claude Anet neve sem hiányzik, nem azért, mert a szerző eleget akar tenni valami elvont pártatlansági eszménynek, vagy mert «teljességre» törekszik, hanem mert, mint a shakespeare-i dráma a burleszket és a pátoszt, úgy követeli meg ez az irodalomábrázolás a maga «népségét és katonaságát», az irodalmi tér betöltését különböző rangú de egyformán törvényszerű írótípusokkal. Ez az irodalomszemlélet nem hirdeti az «élet» primátusát a gondola

Első ?verseskötete, a Modern dalok a múlt század végén jelent meg, utolsó, búcsúverse 1957-es keltezésű. A két dátum között egy sokműfajú alkotó és jelentős kultúrpolitikus egymástól elválaszthatatlanul egységes, csaknem áttekinthetetlen méretű életműve teljesedett ki. „Ide-oda csapongó újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, színházigazgató, író, drámaíró, kabaréköltő, francia, angol, olasz és német színdarabok és versek fordítója voltam, éltem Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban, itthon és külföldön is találkoztam kis és nagy emberekkel, becsületesekkel és csalókkal, szép és gonosz nőkkel, … s mindebből talán egy-egy figurát tudok csak megvilágítani…” – írja öregkori vallomásában, szerényen elhallgatva, hogy ő teremti meg a magyar kabaréköltészetet, hogy Kató-verseivel új korszak kezdődik irodalmunkban, hogy novelláinak legszebb darabjai a műfaj hazai legjobb remekei közé tartoznak, hogy regényeiben, a bohémvilág, a balkáni uralkodók kisszerű machiavellizmusának ábrázolásával utat mutat a magyar persziflázs-regénynek, hogy egyike legsikeresebb színpadi szerzőinknek, aki az újromantikus versesjátékokat új életerővel töltötte meg, s A néma leventé-vel ma is, most is telt házat teremt színházainkban. Az izgatottan úttörő, folytonosan kezdeményező Heltainak a költők között sajátos helyet jelöl ki az, hogy biztonságosan csevegő újságíró és novellista, a novellistának viszont bravúros hátteret ad, hogy gyakorlott drámaíró, és mindehhez az esztétikai erényhez járul egy ritka és fontos etikai erény: Heltai bármit írt, átsüt rajta az emberi jóság. A Heltai-életmű sokfélesége más-más műfajban más-más jelentőségű. Hogy művei végtelenjében mi az irodalomtörténeti jelentőségű és mi a kiemelkedő rangos írás, azt keresi -kutatja Hegedűs Géza e kötetben oknyomozó lendülettel, értő, irodalomtörténészi lélekkel és a hiátusokat is kitölteni tudó, a mögöttes világ sugárzását is fogékonyan érző írói szívvel.

Démonikus lények, vérszívó denevérek, farkasemberek, lélektelen zombik, a gólem – megannyi titokzatos lény, mely szereplője könyvünknek, s alapjául szolgált a vámpírmítosz kialakulásának. A Drakula és társai az első olyan magyar nyelven készült ismeretterjesztő munka, amelyik bemutatja a vámpírológia történetét, megkeresi a néprajzi, mitológiai, vallási gyökereket, kikutatja a történelmi alakokat.Megismerkedhetünk Vlad Tepessel, a történelmi Drakulával, találkozhatunk Frankenstein alkotójával, megtudhatjuk hogy készültek a népszerű Drakula-filmek.A könyv végén vámpírkronológia és vámpírlexikon segíti az olvasót a félelmetes terepen való utazásban.

Rómer ?Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Különben ki tudja biztosan, ki magyarázhatja meg, honnan eredt, honnan való ez a világ? Az istenek a teremtésen innen vannak! Ki tudhatja hát, hogy honnan eredt? Hogy honnan való ez a teremtés, azt - már akár ő hozta létre, akár nem - csak az tudja, aki a legmagasabb égben őrködik felette, vagy - az sem tudja?

Hovanyecz László beszélgetőpartnerei között akad tudós, színművész, akadémikus, zenetörténész  és festőművész egyaránt. Ami az interjúalanyokban közös, az nem más, mint hogy valamennyien  a XXI. század társaság által alapított Hazám-díj kitüntetettjei voltak az elmúlt években.  A rövidke e-kötetek a Kossuth Kiadó Értékteremtők sorozatában megjelent írásokat tartalmazza. 

Chapman abból indul ki, hogy a szeretetnek az emberi kapcsolatokban megfigyelhető kifejezési módjai az isteni szeretet visszatükröződései. Ha Isten saját képére teremtette az embert, akkor joggal várhatjuk, hogy a szeretetnek ez az öt kifejezési formája Isten jellemében és természetében is megnyilvánuljon. Chapman könyvéből megtudhatjuk, hogyan érezteti velünk Isten a szeretetét és hogyan szól mindenkihez azon a szeretetnyelven, amelyik a legkifejezőbb számára.

Adam Smith jól ismert munkájának teljes, kétkötetes szöveganyaga 1940-ben, a Magyar Közgazdasági Társaság gondozásában jelent meg magyar nyelven, azóta csak töredékes kiadások születtek.Ezt a hiányt orvosolja a Napvilág Kiadó, amikor új és könnyen kezelhető formában, két kötetben újból kiadja a teljes szöveget, Éber Ernő 1940-es fordítását véve alapul. Az exkluzív, modern kivitelű könyvben Adam Smith szövegét Erdős Tibor akadémikus előszava vezeti be, az olvasók tájékozódását pedig korszerű név- és tárgymutató, valamint az eredetinél részletesebb tartalomjegyzék segíti.A kiadó ajánlása:A kötet, amelyet kezében tart az olvasó, a Vizsgálódás… 1940-ben megjelent, utolsó teljes magyar kiadásának reprintje. Kiadónk azért vállalkozott a teljes szöveg közlésére ebben a formában, mert úgy vélte, a reprint kiadás hangulata tükrözi a legjobban, hogy egy klasszikus szerző klasszikus köntösben is tud nagyon korszerű és időtálló maradni.A szöveget új előszóval és új tárgymutatóval láttuk el annak érdekében, hogy napjaink közgazdasági nyelvezetére minél könnyebben konvertálható legyen Smith szövege, és ezáltal mind jobban rávilágítsunk, mennyire előremutatóan, időszerűen és modernül gondolkodott a maga korában; nem lekicsinyítve ezzel azt az igen fontos célunkat, hogy minél jobban segítsük korunk diákjait abban, hogy megismerjék és megértsék ezt a minden szavában, mondatában fontos alapművet.Részlet Erdős Tibor előszavából:„Adam Smith a klasszikus polgári gazdaságtan legjelentősebb képviselője, az ipari forradalom kezdetén és kibontakozásának idején élt Angliában. Ebben a könyvében a korabeli kapitalista gazdaság működési mechanizmusának átfogó elemzésére vállalkozott, amely hatalmas előrelépést jelent a közgazdaságtan fejlődésében. Csodálatosan összefüggő rendszerben ábrázolta korának kapitalizmusát; ez azt jelenti: kiváló elméleti képessége mellett nagyon fejlett lehetett a valóságérzéke. Jelen könyve magas szintű intellektuális teljesítmény; könyvének alapos elemzése, tartalmának megértése is intellektuális erőfeszítést igényel, de mondhatom, nagyon megéri.Az erőteljes szellemi koncentráció néha furcsa hatással jár. Tudat alatt a lehetetlen is lehetségesnek tűnhet. Míg az egyes, egyszerűen nem könnyen megérthető gondolatain tépelődtem, pillanatokra úgy éreztem, hogy ott ül mellettem. Rájöttem: ez azért történt velem, bennem, mert nagyon tisztelem őt, úgy, mintha nagyra becsült kollégám, szakmai társam lenne, akitől sokat lehet tanulni.Ezzel a gondolattal ajánlom figyelmes olvasásra Adam Smith magyar nyelven most újonnan kiadásra került művét. Nemcsak közgazdászoknak, hanem a közgazdaságtan iránt valamennyire is érdeklődő olvasóknak is szól az ajánlásom.”

A szeretkezés kézikönyve – kuriózum és pikantéria. A szerző (1584-1659) nevét a törvényszéki orvostan megalapozójaként tartja számon a szakirodalom, pedig nemcsak orvostudománnyal és joggal, hanem költészettel, festészettel és zenével is foglalkozott. Fő műve 1621 és 1635 között folyamatosan, több vaskos kötetben látott napvilágot, s ez a korabeli orvos- és jogtudomány majd minden kérdését tárgyalja. A hatalmas munkából most a szexualitásról szóló fejezet jelenik meg. Válogatta, az előszót és a szövegmagyarázatokat írta: Magyar László András. A szöveget élvezetes magyarázatokkal bevezetett gazdag illusztrációs anyag – Horányi Ildikó hozzáértő válogatása – teszi teljessé.

Podmaniczky ?Frigyes hosszú és gáláns kalandokban, történelmi sorsfordulókban gazdag élete során korának egyik fontos, érzékeny szemtanúja. Könyvében ott él a magyar XIX. század. A biedermeier Pest poros utcái, csenevész akácosai és a századvégi főváros széles sugárútjai. A hazai első karácsonyfák gyertyalángja és a Nemzeti Színházban fölgyulladó gázvilágítás ragyogása. Kossuth követválasztási „hadjárata” és Széchenyi szarkasztikus mosolya, amellyel az ellenzék előretörését figyeli. A mágnás kaszinó fényes báljai és a sebesültek jajkiáltásai a csatamezőn. Hírhedett viszonyok szép primadonnákkal és titkos szerelmek előkelő hölgyekkel. A márciusi forradalom lázában élő Pozsony és a levert szabadságharc utáni kihalt Pest. A gyászfátyolos Batthyány Lajosnét éljenző tömeg és a kiegyezést ünneplő arisztokrácia. A Nemzeti Színház művészeinek apró-cseprő intrikái és a Közmunkák Tanácsának nagyszabású városépítő tevékenysége. A magánélet boldogságteli vagy könnyes pillanatai s a nagy nemzeti események ünnepélyes tablói.

Kőrösi ?Csoma Sándor 1833-ban írta meg rövid közleményét a Királyi Ázsiai Társaság folyóirata számára, amelyben közreadja Sza-szkja pandita A bölcsesség kincsestára című művének részleteit, összesen kétszázharmincnégy verset. A tibeti szöveg és angol fordítása csak halála után, 1855-ben és 1856-ban jelent meg. Sza-szkja pandita műve a tibeti világi szépirodalom talán legelső alkotása, az indiai bölcsmondás-irodalom egy új hajtása Tibet földjén. Maga is iskolát teremtett, több tibeti utánzata van, már a 14. században mongol fordítása született, századunkban pedig az összes nagy európai nyelvekre lefordították – franciára, majd németre először Kőrösi Csoma szövege alapján ültették át egyes részleteit. Legrégibb mongol szövegét Ligeti Lajos professzor fedezte föl Belső-Mongóliában 1929-ben, és tette közzé tibeti-mongol kétnyelvű kéziratát 1948-ban. Az ő értelmezésében szólal meg most Sza-szkja pandita műve magyarul Tandori Dezső fordításában – Kőrösi Csoma Sándor születésének kétszázadik évfordulóján.

Életünk legnagyobb ajándéka a képzeletünk. Mindannyian képesek vagyunk elsajátítani a teremtés művészetét, melynek segítségével minden kívánságunkat valóra válthatjuk. A világ egyik legnagyobb spirituális tanítója könyvében megmutatja, hogyan alakíthatjuk át az önmagunkról alkotott, sokszor gátló elképzeléseinket, s hogyan teljesíthetjük be spirituális küldetésünket annak érdekében, hogy nap mint nap mi magunk is megéljük a teremtés csodáját. A szerző nem csak arra bátorít, hogy képzeljük el és érezzük át mindazt, amit a világában látni és tapasztalni szeretnénk, hanem a könyvben leírt módszerek segítségével a kezünkbe adja az életünk irányításához szükséges eszköztárat. Képessé tesz bennünket arra, hogy megfeleljünk igazi feladatunknak és fenntartsuk a kapcsolatot létezésünk Forrásával. Ez a könyv segít, hogy valóban meglásd Isteni mivoltodat, hogy tudd, már most is megvan Benned az a láthatatlan, felsőbb éned, amely elvezet a teremtés művészetének magasiskolájáig. Képzelőerőd szándékos és tudatos irányításával TE is képes vagy elérni a teremtés mesterfokára. Ha csodára vágysz, teremtsd meg a semmiből!

Az evolúcióelmélet klasszikus műve. Az evolúciós gondolat iránt a társadalomtudományok különböző területein mind nagyobb az érdeklődés. Darwin kritikus olvasása számos, ma újnak tűnő gondolat helyenként meglepően árnyalt bemutatását fedi fel magában az eredeti forrásban.

A területek és vidékek, amelyeket Ossendowski bejárt, itt Európa közepén éppen olyan ismeretlenek, emberei éppen olyan idegenek, az élet és a szokások éppen olyan titokzatosak, mint mindaz, amit menekülő útján látott. Észak-Ázsiának kevéssé ismert, a nagy országutaktól félreeső vidékeiről van szó csodálatos állatvilágukkal, buja növényzetükkel, mérhetetlen pusztaságaikkal, sok tekintetben különös embereikkel. A tárgy maga is lebilincseli azt, aki idegen világok, idegen szokások iránt érdeklődik és a mienkétől teljesen elütő, egyszerűségében majd szép és megható, de máskor kegyetlenségével és romlottságával borzongató és undorító életet Ossendowski mesteri módon ismerteti meg velünk. (Sajó Aladár)

Tóth ?Béla azt a föladatot kapta 1882-ben, hogy tudósítson a tiszaeszlári perről. A mendemonda szerint azért esett rá a választás, mert megbízói azt remélték: tárgyilagosságával valamiképp ellensúlyozni fogja az elfogultnak, filoszemitának tartott Eötvös Károlyt. Nem is okozott csalódást. Már ami a tárgyilagosságot illeti. Leutazott a per színhelyére, Nyíregyházára, s első dolga volt, hogy megkeresse a vád tanúját. Erre így emlékezett maga Tóth Béla: „Fél órát beszélgettem a koronatanúval és a fejemet fogva szaladtam le a lépcsőn. Ilyen hallatlan rossz és hazug darabot játszani a világ előtt, Magyarország jó hírnevének rovására. És, hogy még én segítsek az ország ilyen megaláztatásában. Hát huszonöt Dariusnak sincsen annyi kincse, hogy én ezt megcselekedjem.” Visszajött Pestre, összeveszett megbízóival, állását is föladta. Máig szóló kemény leckét adva mindazoknak, akik saját hasznuk érdekében szakadatlanul kiárulják nemcsak a tényekre alapuló igazságot, hanem az ország érdekeit, keltve rossz hírét, hozzájárulva lejáratásához – júdáspénzért.Ez az életéből vett apró anekdota az ő anekdotagyűjteménye elé kívánkozik, hiszen jellemzi karakterét. Megfontoltság, körültekintés, ragaszkodás a tisztességhez, a magyar nemzet megbecsülése és érdekeinek szem előtt tartása, még saját előmenetelének kockáztatásával is.

"Az Állatok világa" népszerű, olvasmányos és maradandó értékű kézikönyvsorozat. A tudomány-történet alapműve 100 év múltán először jelenik meg teljes kiadásban. A magyar vonatkozású adatok kiegészítésével.