Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 496 z 500

Nemecký autor českého pôvodu Harald Skala siahol na problematiku rodiny Dessewffyovcov – ich mužskej línie, ktorá sa preslávila vo vojenskej službe habsburskej cisársko-kráľovskej armády v elitných vojenských oddieloch. Z tejto rodiny pochádzal celý rad významných politikov, verejných činiteľov, hodnostárov a dôstojníkov. Je pozoruhodné, že väčšina vojenských dôstojníkov slúžila pri husároch. Osudy tých najvýznamnejších sú zachytené v predkladanej publikácii.

Človek, ako aj väčšina živočíšnych druhov na našej planéte, v procese vývoja bol a je počas celého života vystavený pravidelnému striedaniu svetla a tmy s konštantnou dĺžkou periódy 24 hodín. Toto pravidelné striedanie svetla a tmy ovplyvňuje nielen biologický režim človeka, ale zasahuje aj do celej sociálnej organizácie jeho správania. Procesy prebiehajúce v ľudskom organizme, ktoré sú závislé na periodickom striedaní pôsobenia faktorov vonkajšieho prostredia, potencionálne ovplyvňujú i nevidiace osoby, osoby pracujúce v zmenovej prevádzke a nočné typy ľudí, ktorých zvyky sa odchyľujú od obvyklého režimu väčšiny jedincov. Práca nie je určená len pracovníkom pracujúcich v oblasti výskumu kardiovaskulárneho a respiračného systému, ale aj študentom a ľuďom zaujimajúcich sa o túto problematiku.

Al-Káida, Usáma bin Ládin, World Trade Center 11. září 2001, džihád, šaría, burky, kamenování - tyto a nejen tyto pojmy si dnes kromě Koránu obvykle vybavíme v souvislosti s islámem. Jeho problematika je však mnohem košatější. Během patnácti století své historie se islám konstituoval nábožensky, zakořenil mocensky a prosadil teritoriálně. Rozšířil se z Blízkého východu daleko na západ do Evropy i na jih do Afriky a Asie a dostal se do kontaktu s jinými náboženskými systémy. Jeho expanzi provázelo násilí a tento neblahý rys se v islámu projevuje dodnes. Fenoménu islámského násilí, jeho zrodu a projevům v konfrontaci s jinými konfesemi se věnuje řada expertů a politiků po celém světě. Martin Janeček se jím zabývá řadu let a v této publikaci shrnul výsledky svých studií a vlastních zkušeností. Porovnává různé formy islámu a způsoby jeho uplatnění v zemích, kde je státním náboženstvím, s metodami, jakými infiltruje do jiných kulturních prostředí. Soustřeďuje se především na projevy agrese - ozbrojené i duchovní, a čerpá z nich objektivní i subjektivní argumenty pro naléhavé varování před islámskou rozpínavostí.

Sme dobrí rodičia? Milujeme svoje deti viac než čokoľvek iné a radi by sme im to aj prejavili. Dr. Campbell zdôrazňuje nevyhnutnosť milovať svoje dieťa bezpodmienečnou láskou – bezpodmienečná láska rodiča predstavuje najhlavnejšiu podmienku zdravého vývoja dieťaťa. Odporúča štyri spôsoby vyjadrenia tejto lásky, a to kontaktom očami, telesným kontaktom, venovaním sústredenej pozornosti a usmerňovaním. "Táto kniha je najmä pre rodičov detí, ktoré ešte nedospeli do puberty. Jej cieľom je zrozumiteľne a prakticky ukázať, ako by mali rodičia pristupovať k svojej úžasnej, no zároveň i náročnej úlohe. Zameriavam sa v nej najmä na potreby detí a spôsoby, ako ich rodičia môžu čo najlepšie naplniť." Dr. Ross Campbell

Máloktorá udalosť posledného polstoročia u nás púta dodnes taký živý záujem, ako kolektivizácia poľnohospodárstva v päťdesiatych rokoch. Nečudo, veď ešte na prelome 40. a 50. rokov 20. storočia tvorilo roľníctvo na Slovensku absolútnu väčšinu obyvateľstva a osud roľníctva bol tak po dlhý čas osudom celého slovenského národa. Inakšie tomu nebolo ani pri nástupe kolektivizácie v 50. rokoch. Aj z tohto dôvodu sa v spojitosti s udalosťami v 50. rokoch na slovenskej dedine ocitá historik pred jedným obrovským balvanom nahromadených a nezodpovedaných otázok, ale už aj rôznych apriórnych súdov a účelových politických hodnotení.

Keď prvý raz vyšla kniha S. Hawkinga Stručná história času, vzbudila nemalý rozruch. Popularitu jej vytvorili nielen zaujímavé odborné názory autora, ale aj jeho pozoruhodný osud. Jeho myšlienky prenikli ponad neohraničenosť vesmíru a času, aby odkryli ich tajomstvá. Cieľom knihy Ešte stručnejšia história času je sprístupniť myšlienky autorov najširšej verejnosti, predovšetkým mladým ľuďom.

"Aký je arabský svet v skutočnosti? Ako to v ňom vyzerá? Aké sú vzťahy medzi mužmi a ženami? Má každý Arab štyri ženy? Musí byť každý Arab muslimom? Musí byť každý muslim Arabom? Je vôbec možné naučiť sa po arabsky? Sú všetci muslimovia náboženskí fanatici?" Kniha Arabský svet - Iná planéta? je realistický pohľad na arabský svet v súčasnosti. Autorka vyberá témy, ktoré Európanov zaujímajú najviac, ale aj také, ktoré sú tabu: o arabskej sexualite, mužsko-ženských vzťahoch, obriezke, poverčivosti, kastovaní spoločnosti, o rozpoznávaní hraníc života a smrti, rituáloch, drogách a alkohole. Témy predkladá aj z pohľadu ženy, ktorá dlhodobo žila a pracovala v arabských krajinách. Ženy, ktorá prichádzala do kontaktu väčšinou s mužmi. Emíre Khidayer (1971) sa narodila v Piešťanoch, ukončila štúdium arabistiky a islámistiky na Univerzite Komenského v Bratislave. Ako diplomatka pôsobila v Egypte, Kuvajte a Iraku. Po ukončení diplomatickej kariéry pracuje v oblasti obchodu a informačných technológií. Venuje sa etnografii, kulturológii a politike krajín Blízkeho východu. Prostredníctvom aktivít občianskeho združenia Pro Oriente, ako aj rozhlasovými reportážami približuje arabský svet slovenskému publiku. Je advokátkou medzikultúrneho dialógu.

A kínai taoizmus legfontosabb tanítása harmóniát találni a természet erõit mozgató teremtõ õserõvel, elérni a ?nem-cselekvés? (wu-wei) állapotát, és ezáltal megvalósítani a tökéletességet és a halhatatlanságot, vagyis a teljes megvilágosodást. A világegyetem mozgató erõje, a taoizmus szerint, maga a Tao, mint teremtõ õserõ. A Tao mindenekelõtt az öröké mozgó, változó világ végsõ egységének. A taoizmus legnagyobbnak tartott mestere, Laozi (Lao-ce), a hagyomány szerint megvalósította ezt az állapotot, s miután a Dao De jing tanításait lediktálta egy õt kérlelõ határõrnek, elhagyta a civilizált világot, és halhatatlan remeteként élt tovább egy ismeretlen helyen. Laozi (Lao-ce) Az Út és Erény könyve kétségkívül a klasszikus kínai irodalom és filozófia legtöbb fordításban és a legtöbb kiadásban megjelent mûve magyar nyelven. A kínai taoizmus legmeghatározóbb mûvét Ágner Lajos elsõként tolmácsolta magyar nyelven tudományos igénnyel, az eredeti klasszikus kínai szöveg ismeretében. Éppen ezért jelen kiadványt legalább annyira tekintjük a Dao De jing egy újabb, sokadik kiadásának, mint tisztelgésnek Ágner Lajos emlékének.  

Nagy György (1953–2017), legendás televíziós műsorvezető, szerkesztő, újságíró, író, aki hosszú évtizedeken át a klasszikus elveket képviselte a magyar televíziózásban. Olyan műsorokat szerkesztett és vezetett, mint a Hol-Mi?, az Ablak, A Reggel, a Naprakész, a Nagy Vita, a Rocklexikon, a Hogy volt?, a Magyar Televízió ötvenéves történetét felelevenítő sorozat, a Szabadság tér 17., a magyar tájak és városok iránti érdeklődést felkeltő Főtér, vagy a hazánk történetét bemutató Magyarország története című, negyvenhat részes sorozat, melynek forgatókönyvírója és vezetője volt. Sok-sok éven át ő kommentálta többek között a fontos állami ünnepi eseményeket, a pápalátogatást, a Forma–1-es versenyeket. Írásai az Élet és Irodalomban, a Képes 7-ben, a Ridikül magazinban jelentek meg. Az ebben a kötetben olvasható 300 kis történet a Magyarország története című tévésorozat epizódjainak szűkített, egyben kibővített változata. A sorozat előkészítésére egy éven át tartottak az előkészületek: az anyaggyűjtés, a könyvtárak, levéltárak, múzeumok anyagainak a bogarászása, információgyűjtés telefonon, emailban, interneten és személyes találkozásokon a leendő forgatási helyszínekről; a forgatókönyv megírása, az egyeztetések a történész szakértőkkel stb. De a kötet többet is tartalmaz, mint amit a televízióban láthattak, hallhattak az olvasók – lévén a két műfaj teljesen eltér egymástól. Ezek a kis színes történetek sok esetben valamilyen legendáriumon alapulnak, semmiféle történelmi szerepük n

A nagy erdélyi írónő 1938 és 1940 között beutazta egész Kelet-Európát, a szovjet-határtól a Fekete-tenger bolgár partjáig, mindenütt magyarok után kutatva, hogy hírt hozzon az orosz határszélen élő bukovinai székelyekről, a moldovai csángókról,a dunai kikötők magyar hajósairól, Bukarest és a Dobrudzsa magyarjairól. E regényes útirajz egy új magyar világot tár fel előttünk, amely úgyszólván itt van a szomszédságunkban és mégis mintha óceánok választanák el tőlünk elhagyatottságában.

Az emberi butaság történetéről írott trilógia (Az emberi butaság kultúrtörténete; Új butaságok az emberi butaság kultúrtörténetéből; vége az emberi butaságnak), amelyet most – a régebbi három kötet anyagát tematikai szempontoknak megfelelően egyesítve – átadunk az olvasónak, talán az író legjellemzőbb műve. Az emberi gyarlóságok és szenvedélyek olykor elképesztő panoptikuma, mintegy az emberi művelődés történetének visszája bontakozik ki a könyv lapjairól, de oly módon, hogy az író felvilágosult gondolkodása és igazságszeretete mindig a társadalmi és kulturális haladás nagy eredményeinek, céljainak árnyékában láttatja a századok során burjánzó butaságokat, aljasságokat.

Mert Szent Ferenc és az ő társai Istentől hivattak és választattak, hogy hordozzák az ő szívükben és minden mívelkedetükben és hirdessék az ő beszédjeikben Krisztus keresztjét, ezért csak úgy cselekedeteikben, mint szigorú életmódjukban olyanoknak látszottak és valóban olyanok is voltak, mint a megfeszített emberek, kik a világ tiszteletadásánál és csalárdos hiú dícséreténél inkább kívánták viselni a szégyent és gyalázatot Krisztus szerelméért. Sőt örvendeztek, ha bántalmazták őket, bánkódtak a tisztességek miatt és ezenképpen bolyongtak a földön, mint zarándokok és jövevények és csak a megfeszített Krisztust vitték magukkal és kívüle semmi egyebet. És mert az igazi szőlőtőnek, vagyis Krisztusnak igazi vesszői voltak, ezért bőséges és jó gyümölcsöket termeltek az Istennek megnyert lelkekből.

"Az Állatok világa" népszerű, olvasmányos és maradandó értékű kézikönyvsorozat. A tudomány-történet alapműve 100 év múltán először jelenik meg teljes kiadásban. A magyar vonatkozású adatok kiegészítésével.

"Az Állatok világa" népszerű, olvasmányos és maradandó értékű kézikönyvsorozat. A tudomány-történet alapműve 100 év múltán először jelenik meg teljes kiadásban. A magyar vonatkozású adatok kiegészítésével.

Kalandorok, utazók, tudósok ezrei keltek útra, hogy az addig sosem látott tájak kincseit megismerjék, megszerezzék. A tudomány is sokat profitált ezekből a felfedezésekből: addig sosem látott élőlényekkel, ökoszisztémákkal ismerkedett meg. Linné, Humboldt, Darwin, és nem utolsósorban Brehm munkái nyomán, a föld egészének élővilágát megismerve az emberi tudás új horizontja tárult fel. Az Állatok világa könyvsorozat első kötete az emlősökről szól. A főemlőseket, denevéreket, bőrszárnyúakat és a ragadozókat mutatja be, képekkel gazdagon illusztrálva.

Közel 50 évnyi keresés ellenére még mindig nincs semmiféle bizonyíték a Földön kívüli élet és értelem jelenlétére az Univerzumban. A szerző a maga komplexitásában mutatja be a témát: Földünk párjának, vagyis egy Föld-szerű exobolygónak a keresését, a földi élet párja, vagyis egy a földitől független életforma utáni kutatást, továbbá magát a SETI-programot, mely végső soron egy intelligens kozmikus partnerrel való kapcsolat felvételére irányul.

A neves író összegyűjtött műveinek harmadik kötetét „A fejedelmi bálvány” és „A pénz komédiája” című könyvek anyagából állítottuk össze „Hatalom és pénz” címen. Főképp a feudalizmus világának alakjai jelennek meg e mű lapjain. Saját isteni küldetésükben hívő uralkodók, kiváltságaikkal hivalkodó nemesek és főpapok életével ismerkedünk meg, akik mérhetetlenül lenézték a dolgozó, egyszerű embert. De megismerkedünk a pénz világával is. Elvonulnak elöttünk a millióikat könnyedén szóró arisztokraták, a kincses zsákjaikat féltve őrző zsugoriak, mindazok akik az arany éhségétől hajtva saját maguknak és másoknak is kárt okoztak. A gazdagon áradó tények, szellemes iróniával tálalva, egyszerre nyújtanak maradandó élményt, hasznos olvasmányt és üdítő szórakozást.

A könyv megismertet a művészet és tudomány kincseivel, finomítja értelmünket, gazdagítja érzelmeinket. Több évezredes története során hű társa és kísérője volt az embernek. Történetének humoros oldalairól ad számot e művében Ráth-Végh István. Megismerjük a leghíresebb könyveket, a legszebb kötésűeket, a legnagyobbakat a legkisebbeket. Megtudjuk hogy melyek voltak a leghíresebb sajtóhibák, a leghírhedtebb és legfurcsább témák, melyekről vaskos köteteket írtak. A szórakoztató és szellemes stílus mindezt könnyed és színes formában, szinte csevegve meséli el.

A ?szerző az előszóban kifejti, hogy mit is jelent a szó: „kuriózum”. Szerinte nincs rá megfelelő magyar szó, mert jelenti azt, hogy „ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli” és lényege a hitelesség. E könyvében csak olyan adatokat dolgozott fel, amelyeknek megtalálta az eredetét, forrásait. A kuriózumok irodalmát különféleképpen lehet feldolgozni: lehet tudományosan, lehet lexikonszerűen sorba szedni, legélvezetesebben a franciák tálalták, könnyű, olvasmányos formában. Ráth-Végh István tíz évig gyűjtötte anyagát és igyekezett olyan kuriózumokat közreadni, amiket az olvasók nem ismernek. A kultúrtörténeti adatokat témák szerint csoportosítja. Kezdi a Katonadolgokkal, fényt derít többek közt arra, hogy honnan származik a mondás: „keményfejű magyar”. Szerepelnek a könyvben Csodagyerekek (volt akit két és fél éves korában beírattak az iskolába). Csodagyereknek számított Bolyai János is, akinek villámgyors felfogása volt és 12 éves korában a hatodik gimnázium anyagából vizsgázott. Tünemények (a mai UFO-k elődei) már a 16. században is léteztek. Pl. 1525-ben három Napot láttak az égen megjelenni, ez jelképezte, hogy Magyarországnak három uralkodója lesz: János, Ferdinánd és a török. Kuriózumként említi a szerző a régi szerelmes leveleket a 16. századtól kezdve a 20. századi apróhirdetéseikig. A száműzött betű összefoglaló cím alatt azonos magánhangzóval írt verseket sorol fel a gyűjtemény, valamint egy ige nélküli regényt. Parnasszusi játékok közül különösen érdekes Werbőczy törvénykönyve és Magyarország földrajza versben. Szócsintani példatárat, vagyis szógyártási rendszert (szókat csinálni tanít rövidítésből származik) is bemutat, amelyre számos példát sorakoztat fel (a kaktusz huszúr, mert húsos és szúr; embrió lemb, leendő ember). A hónapnevek erőszakos magyarítására példa a 16. századból: főhó, fagyhó, fűhegy stb., vagy későbbi időkből január – zúzoros, február – enyheges, szeptember – gyümölcsönös stb. A Magyar kuriózumok 1934-ben jelent meg először – a ma olvasójának is szórakoztatást, „kuriózumot” jelent a könyv elolvasása.