Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 497 z 500

A Budapest vonzáskörzetében található Gyömrő járási székhely volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. A második világháború utolsó hónapjaiban, de a front levonulása után, akkor, amikor már mindenki fellélegezhetett volna, hogy a rémségeknek vége, drámai hónapokat éltek meg a járás falvainak lakói. 1945. február elejétől április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból internálás címén különböző ürügyekkel elhurcolták és meggyilkolták a Horthy-korszak prominenseit, jegyzőket, főjegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. Megalázták, megkínozták, majd az esetek többségében a velük megásatott sírba temették őket. Az áldozatok száma több mint húsz fő, de pontosan számot ma sem tudunk mondani. A tettesek az új, formálódó hatalom képviselői voltak, felelősségre vonásuk – a többszöri erre tett kísérlet ellenére is – elmaradt. Hogy mi is történt valójában Gyömrőn és környékén, azt a hivatali oldalról a felderítetlenség, az átélők részéről pedig sokáig a félelem homálya fedte. A rendszerváltás után kezdett oldódni valamelyest a tragikus eseményeket rejtő titok feltárásától való félelem. A szerző levéltári források, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, visszaemlékezések és a korabeli sajtó alapján – az országos politikai folyamatokkal összefüggésben – kísérli meg követni, mi is történt a Gyömrői járásban 1944–1945 telén és 1945 kora tavaszán, illetve hogyan próbálta kezelni a történéseket a mindenkori államhatalom. A szerző célja az volt, hogy ne krimi vagy rémhírek szintjén kezelve igyekezzen bemutatni a gyilkosságokat, illetve mindazt a politikai fordulatot, amit egy viszonylag szűk helyi közösség drámai körülmények között kényszerült megélni a második világháború végeztével.

A kötet a magyar jobboldal elmúlt két évtizedének történetét öleli fel. Az elemzés mindenekelőtt a nemzeti-, keresztény-, jobbközép pártok egymás közötti viszonyának összefüggéseire irányul; ennek keretében a rendszerváltás utáni magyar jobboldal fejlődésének legfőbb vonásait, az integrációs és dezintegrációs tendenciákat, ezek gazdasági-társadalmi mozgatórugóit, a szavazótáborok változásait igyekszik feltárni. A polgárosodás kérdését, amely mintegy másfél évtizeden keresztül a jobboldal jellegzetes problematikája, szintén részletesen tárgyalja. A konzervatív ideológia pártjainak több mint két évszázados történelméből levonható tanulság, hogy igen nehéz, sőt talán lehetetlen olyan általános érvényű definíciót megfogalmazni, amely minden kor minden országának minden jobboldali irányzatára találó. A magyar jobboldal húsz éve is azt bizonyítja, hogy a baloldaliság és jobboldaliság tartalma, identitásképző ereje ki van téve a történelmi változásoknak.

Lucretiust hitelesen csak művéből, a De rerum natura-ból (A természetről) ismerjük. Nagy tankölteménye hat fejezetből áll. Ebben az epikuroszi atomtan alapelveit, a lélek halandóságának sokszoros bizonyítását, az érzékelés folyamatát, Epikurosz kozmogóniáját és végül a meteorológiai, vulkanikus jelenségek magyarázatát írja le. A De rerum natura nem versekbe tördelt filozófiai értekezés, hanem igazi műalkotás: Lucretiusnak sikerült élővé tennie a száraz elméletet (például a híres porszemhasonlatban az atomok szüntelen áradását), szavakat és színeket talált a temészet tavaszi ébredésére és a tomboló viharra, a felhők sodródására az égen és a Cybele-papok mámorára stb.

Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek ?mintha ?? - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton-házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati, és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe.A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton-család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze...

A szerző neves filozófus, az olvasóközönség számos művét ismeri és szereti. Írásának alapgondolata, hogy az embert - lévén bizonytalan státusú, rögzítetlen lény - a mérték-hiány jellemzi. Ennek megnyilvánulásait és következményeit elemzi a görög tragédiáktól az újkori ember történelmi reményeinek szertelenségéig. Kimutatja: mihez vezet a gőg, amely elhiteti az emberrel, hogy uralkodhat a természet felett és megrendszabályozhatja a történelmi univerzumot is. A remények sérülésében és a kudarcokban a szerző nem puszta negativitást lát, hanem annak lehetőségét is, hogy fölismerjük határainkat, megértsük a végességet, amely az emberi létezést tiszteletre és figyelemre egyáltalán érdemessé teszi.

A hazánk történelme iránt érdeklődő olvasók évről évre gyarapodó irodalomból bővíthetik ismereteiket, de még mindig akadnak olyan részletek, amelyek megvilágításával adós a tudomány. Ezért a szó szoros értelmében hézagpótlónak minősíthető ez a könyv, amely az osztrák-magyar haditengerészet történetét a leghitelesebb dokumentumok alapján mutatja be. Ismerteti e haderőnem felfedezését, hadműveleteit és csatáit, a cs. és kir. hadiflotta tengerészeinek – köztük csaknem ötezer magyar katonának – sokszor hősi helytállását. A világháború kitörésétől kezdve ezek a tengerészek emberfeletti erőfeszítéseket tettek hazájuk tengerpartjának és parti városainak védelméért, az Adria birtoklásáért, a tengeri utánpótlási és szállítási útvonalak biztosításáért. Át tudták törni az antanthatalmak által telepített akna- és hálózárat az Otrantói-szorosban, tengeralattjáróik és repülőik sikeresen vették fel a harcot az ellenséges túlerővel, és ami a legfőbb: kit tudtak tartani a végsőkig, ami feledhetetlen epizódokban elevenedik meg a könyv lapjain. Méltó terjedelemben foglalkozik a szerző a Szent István csatahajó drámai pusztulásával, a cattarói matrózlázadással és más nevezetes eseményekkel. A szereplők között megtalálja az olvasó nagybányai Horthy Miklóst, a Novara parancsnokát, akit a háború utolsó szakaszában IV. Károly nevezett ki az osztrák-magyar hajóhad főparancsnokává.

A belso odafigyelés kézikönyve az élet titkainak megfejtéséhez Tizenöt lépés a lelki harmóniáért A következo kérdésekre sem az iskola, sem a szülok nem adtak választ, pedig az élet nap, mint nap nekünk szegezi oket: Ki vagyok én, ember? Honnan hozom a gondjaimat? Miért oly nehéz másnak lennem, mint a szüleim? Miért vagyok képtelen elfogadni az enyémtol eltéro kultúrákat? Hogyan kezeljem nézeteltéréseimet az élettársammal, a gyermekemmel, egyáltalán bárkivel, aki olyannyira különbözik tolem? Hogyan segítsem a gyermekemet, hogy tudatosan felnojön? Miért nem tudom elengedni a szeretteimet, az éloket és a holtakat? Miért félek az elszakadástól, a magánytól, a haláltól? Miért félek mindentol, ami ismeretlen? - Ez a könyv felfedi a lehetséges válaszokat, s az élet egyszerre elkezd muködni. A vágyak tudatos irányítása révén végre hozzáfoghatunk élvezni az életünket. Feltárulkozik a mindig jelen lévo pszichés háttér, az Isteni Lélek pedig végre kiszabadul a vallások dogmáiból, és az Isteni erok megtapasztalható valósággá válnak. A szerzo

A neves történészprofesszor ebben a könyvében a 13. századba kalauzol bennünket. 1222-ben születik az az aranypecsétes szabadságlevél, amellyel II. András magyar király Szent István alkotmányát helyreállította s azt újabb intézkedésekkel bővítette (ez a szabadságlevél volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja). Ez a korszak a magyar história egyik legmozgalmasabb időszaka, amikor az aranybullák, a tatárjárás, a belháborúk, az országmegosztások és a tartományúri törekvések közepette a magyarság sikeres modernizációs lépéseket tett (az árutermelés és városiasodás, a köznemesség kialakulása, a rendiség jelentkezése, a lovagi kultúra és a gótika terén) a Nyugat-Európába való felzárkózás érdekében.

Seneca három vigasztalása, Consolációja az ókori vigasztalásirodalom legérettebb alkotása. Az első egy asszonyhoz szól, aki elvesztette fiát, a második Seneca egy barátjához, aki testvérét siratja, a harmadikat pedig édesanyjához írta Seneca korzikai száműzetéséből. E műfaj elméletét Ciceró foglalta össze tömören: a vigasztalás első eszköze bebizonyítani, hogy nincs rossz, s ha van, nem jelentékeny; a második, rámutatni, hogy minden bánat és gyász az élet törvénye; a harmadik, bebizonyítani, hogy értelmetlen elemészteni magunkat a bánatban, holott világosan tudjuk, hogy nincs ellene orvosság. Tartalom: Marcia vigasztalása; Polybius vigasztalása; Helvia vigasztalása.

Az itáliai politikus-zenész-komédiaíró-filozófus munkája immár csaknem fél évezrede méltán a politika művészetének megkerülhetetlen alapkönyve – királyok, kalandorok, politikusok tanulták-tanulják belőle a hatalom gyakorlásának művészetét.

A magyar kultúra történetében aránylag ritkák a nagy öreg generációk. A kiegyezés utáni évtizedekben az Akadémián, az egyetemeken, az egyházakban és a közéletben elég sok szívós öreg tekintély birtokolta a hatalmat, de rangos idős költőnemzedék sem a XIX. század végén, sem a Nyugat nagy korszakában nem alakult ki. Kassák, Erdélyi, Illyés, Déry életkora inkább kivételesnek számított, talán a „harmadik nemzedék” történetében és később vált tipikussá a hosszabb élettartam. Figyelmünket azért érdemes az idős költőkre (is) koncentrálnunk, mert a fejlődésnek, az érdeklődésnek és az érettségnek más életszakaszokra érvényes tapasztalatait is közvetítik, sajátos oldalról világítják meg. Az öregek legjobbjait a tudás, a műgond, az élet- és az emberismeret magasra emelheti. Nekünk, XX–XXI. századi olvasóknak megadatott, hogy jelentős idős költőnemzedékek kortársai legyünk.

Alfred Adler az individuálpszichológia megalapítója szerint ez a mélylélektani irányzat nem csak azt mondja meg előre, ami történni fog, hanem azt is, mi fog történni azért, mert valami nem történik meg. Ebben a könyvében is a mindennapi élet pszichológiájával foglalkozik, nevezetesen a kora gyermekkori emlékek jelentőségével, a szervi fogyatékosságok leküzdésével, a kisebbértékűség-érzéssel és az érvényesülési törekvéssel, továbbá az életstílussal, a neveléssel és még sok más gyakorlati kérdéssel. Adler mindig az egész személyiséget, az egyént tartja szem előtt, aki boldogságra és az élet értelmének megtalálására hivatott.

E könyvecske segítségével megismerhetjük az Office 2010 adatbázis-kezelõ programjának, az Access 2010-nek kezelését. A közérthetõ nyelvezet miatt bátran ajánljuk akár kezdõknek is, de hasznos lehet azok számára is, akik ECDL vagy egyéb vizsgára készülnek, vagy akik a program további lehetõségeivel kívánnak megismerkedni. Szintén fontos lehet azok számára, akik 2003-as vagy korábbi verzióról váltanak 2010-re, vagy akik 2007-es verziót használnak, mivel a 2003-ashoz képest óriási, a 2007-eshez képest viszont nagyon kevés az eltérés. Továbbra is fontosnak tartottuk, hogy ne azt mutassuk meg, hogy egy adott programfunkció mire való, hanem azt, hogy egy adott feladatot miként tudunk megoldani.

Mitől válik egy találkozás meghitté, és egy kapcsolat bensőségessé? Miben különbözik egy meghitt kapcsolat a társfüggőségtől? Tényleg igaz, hogy az intimitásból valakinek több kell, másnak kevesebb is elég belőle? Hogyan lehetséges az, hogy egyszerre vágyhatunk utána, és félhetünk is tőle? A meghittség egy varázslat, amivel néha megajándékoz az élet, vagy tehetünk is azért, hogy az intimitás magával ragadó élményeiben gazdag, tartós, bensőséges kapcsolatunk legyen? Minderre, és még sok más fontos kérdésre kaphatunk válaszokat ebből az izgalmas könyvből. Pál Ferenc. Első sikereit válogatott atlétaként érte el: húszévesen, még junior korúként felnőtt magyar magasugró bajnok lett. Kalandos spirituális útkeresés után, teológiai tanulmányai befejeztével 1996-ban pappá szentelték Esztergomban. Tíz éve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam és Jogtudományi Karának teltházas nagyelőadójában tart előadásokat hétről hétre lélektani és spirituális témákban, amiket ő maga egyszerűen csak alkalmaknak hív. A SOTE Mentálhigiéné Intézetének tanára, elsődleges szakterülete a segítő és lelki gondozói kapcsolat. Több mint egy évtizede vezet önismereti csoportokat többek között a Magyar Pszichodráma Egyesület keretében. Az utóbbi években sokan fordultak hozzá mint szociális és családsegítő lelki gondozóhoz párkapcsolati problémákkal, ami nem hagyta nyugodni, mert az itt-ott fellelhető válaszok nem bizonyultak elégségesnek kliensei számára. Ezért először egy alapos kutatómunka után, a szakirodalom alapján és saját személyes, szakmai tapasztalataira támaszkodva előadásokat kezdett tartani a témában, majd azokat tovább gondolva és kiegészítve született ez az eredeti írás, megőrizve valamit a hallgatóságot megszólító stílusból.

A két folyó, a Tigris és az Eufrátesz völgye a legősibb kultúrák bölcsője. Ezen a helyen, Mezopotámiában éltek a sumérok és az akkádok, de hódítóként megjelentek itt a hettiták, az asszírok és a perzsák is. A kötetben szereplő uralkodók Mezopotámia történetének legfontosabb időszakaiban ültek a királyi székben, s a portrék alapján a két folyó köze történetét ismerheti meg az olvasó. Egyes életrajzokban - a mezopotámiai hagyományoknak megfelelően - két-két uralkodó portréja párhuzamosan szerepel: a két személy, a szerencsés király és a szerencsétlen király jelzi egy-egy dinasztia vagy birodalom fénykorát és bukását. Gilgamesről, a legendás királyról sokan hallottak már, bár ő nem volt valóságos személy. Hammurapi törvényei által vált híressé. Assur-naszir-apli és a függőkertjeiről híres Szemiramisz az Újasszír Birodalomban uralkodtak. Nabu-kudurri-usur (az operából ismert Nabukodonozor) és Nabu-kudurri-usur és Nabu-naid az Újbabilóniai Birodalom uralkodói.

A magyar gazdaság jelenleg sikertelenebb, mint a kelet-európai gazdaságok többsége. A magyar politika talán nem silányabb, mint másutt, de a politikai kultúra szinte az egész blokkban szánalmas, az előzményektől függetlenül. Vajon azt a következtetést kell ebből levonni, hogy a cselekvők szerepe valóban jelentéktelen, hogy az áldozatok és erőfeszítések értelmetlenek voltak? Az intézmények nélkülük, az ő cselekvéseik és döntéseik nélkül változtak nagyobb léptékű, alkalmasint globális mozgások hatására? A tanulmány – kettéválasztva a rendszerstruktúra és a társadalmi struktúra fogalmát – azt vizsgálja, hogy milyen volt az államszocialista rendszerstruktúra és társadalmi struktúra, milyen erők, milyen cselekvők hatottak ezek „leváltására”, és miben különböznek az új struktúrák az előzőktől.

A politikai média Magyarországon az elmúlt körülbelül húsz évben több változáson és válságon ment keresztül: a politikai intézmények és a gazdasági rendszer megváltoztatása óta többször alakult át a médiarendszer. Kis túlzással mondhatni: öt médiarendszer-változás zajlott le. Ezek egymásra torlódtak, és így igen nehézzé vált a (folyamatos) alkalmazkodás az új helyzetekhez. Másként fogalmazva: hiányzott a demokratikus újságírás tapasztalata, hiányoztak ennek hosszú évtizedei akkor, amikor a demokratikus nyilvánosságot eltérő jellegű politikai és gazdasági kihívások érték, illetve amikor új médiumok megjelenésükkel alapvetően változtatták meg a médiarendszer-viszonyokat. Mindehhez járult egy-egy jelentős médiaintézmény belső válsága (például a Magyar Televízióé az 1980-es évtized közepétől), ami a rendszerszintű változásokról és kihívásokról elterelte a politikusok és az újságírók figyelmét.

A hat, egymás után uralkodó király portréján keresztül megismerhetjük Franciaország történelmét a 16. század reneszánsz udvari bálok világától a francia forradalom napjaiig. III. és IV. Henrik meggyilkolása, XVI. Lajos kivégzése mellett a kötet bemutatja a Napkirály ragyogó udvarát és Richelieu okos politikáját is. Ez a könyv mégsem illusztrált történelem, hanem eleven hús-vér emberekről szól: nemcsak a követeket fogadó, csatákat vezénylő uralkodókat ismerjük meg belőle, hanem a királyok durcás kisgyerekként, csapodár szeretőként vagy zsémbes öregemberekként is elénk lépnek. - Az abszolutizmus korában az uralkodó egyénisége rányomta a bélyegét a történelem alakulására.

Egy Galíciában nyaraló turista az El Camino-ként ismert zarándokút végső állomása, Finisterra egy elhagyatott öblének szikláin gazdátlan naplót talál. A naplóban sem cím, sem név, sem dátumok nincsenek, hogy a tulajdonosa beazonosítható legyen. Az elején az alkimista Smaragd Tábla 13 sora áll, melyet 10 bejegyzés követ. A bejegyzéseket olvasva kiderül, hogy a naplót egy 30 éves mérnök írta, akit a társadalom léleküresítő mókuskerekéből való kiábrándultsága és hosszú évek kutatásai az alkímiai tudományok útjára tereltek. A naplóban lejegyzett zarándokútját is az alkímiai arannyá-válásnak szenteli, mely során a Samaragd tábla mondatait lépésről lépésre bontja ki, és fejti meg a Nagy Rejtélyt. Célja, hogy a prima materiaból, azaz önmagából az út végén kitermelje a bölcsek kövét, az ötödik elemet. Az Út folyamatos tanításai és megpróbáltatásai segítségével egyre élőbbé válnak a Smaragd tábla sejtelmes mondatai. A Fiú saját maga megismerésén keresztül fokozatosan jut el Istenhez és a Szabadsághoz. A történet Hamvas Béla: Tabula Smaragdina és Mágia Szutra-jára épül a Smaragd tábla mondatainak és a szutrák végigélésével.