Európa Könyvkiadó strana 130 z 143

Az író Oidipusz thébai király históriáját ültette át Diocletianus korába: az uralkodó azt a jóslatot kapta, hogy fia csak akkor lehet örököse a trónon, ha húszéves koráig még ő maga sem tudja, ki az apja. S hiába ügyelnek a titokra a legnagyobb gonddal, a fiú meghal, s ezzel...

A bálvány-ban Merle akárcsak nagy történelmi regénysorozatában, a Francia históriá-ban) ismét a 16. századba kalauzolja az olvasót. A főhősnő, a reneszánsz Itália egyik híres nőalakja, a földig érő szőke hajával, páratlan szépségével, műveltségével és szívjóságával mindenkit bámulatba ejtő Vittoria Accoramboni. A lányt becsvágyó anyja Rómába viszi, hogy gazdag,, rangos férjet találjon neki. A nagy igyekezet ellenére csak az egyik bíboros jóságos, ám középszerű és erélytelen unokaöccse kerül a horogra, aki mellett Vittoria nyugodtan álmodozhat tovább az igazi férfiról, a nagy szerelemről. S az Paolo Orsini herceg személyében rövidesen meg is érkezik. Csakhogy a herceg még nős, meg kell szabadulnia Messalinaként viselkedő feleségétől.

Kötelező olvasmány az általános- és középiskolákban. Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

"Totális realizmusnak" nevezte Hrabal azt az írásmódot, amelyre 1952-ben Jarmilka című elbeszélésével talált rá, megszabadulva a szürrealizmus "képtelen metaforáitól", "szójegeceitől", kladnói vasmunkásként "fogta fel", hogy úgy kell írnia, "mintha riportban számolna be az emberekről, a beszédükről, a munkájukról s egyáltalán az életükről". Ez a kulcsnovella, a Jarmilka csak megcsonkított, öncenzúrázott formában jelenhetett meg korábban, s így került be a nálunk 1977-ben kiadott Tükrök árulása című kötetbe is. Most végre a teherbe ejtett csúnyácska munkáslány történetének teljes szövegét olvashatjuk, s a náci koncentrációs táborokról szóló hátborzongató oldalakat élesen ellenpontozza a "szocialista építőmunka" gunyoros ábrázolása. A´77-es kötetet a Jarmilka mellett az 1989-ben megjelent A Perkeo márkájú atomgép című visszaemlékezés egészíti ki, amely az író első igazán hrabali korszakának születéséről tudósít. Az 1951 és 1956 között írt elbeszélésekben rendre megjelennek Hrabal addigi hányatott életének színterei (volt vasúti forgalmista, ügynök, vasmunkás, papírhulladék-csomagoló, díszletmunkás), s különös fénytörésben villan fel számtalan komikus és tragikus emberi sors; a Poldi-kohó munkásai, akik "remény nélkül emlegetik a besározott reményt", az érzelmes fegyőr, aki tudja, hogy az embereknek "legalább egyszer naponta meg kell mutatni az élet naposabb oldalát is", a papírhulladék-gyűjtő, aki teli van emlékekkel, melyek visszaidézése "jobban lesújt, mint annak idején maga a valóság", a cementgyári festőzseni, aki a mindent elöntő szürkeségből impresszionista színeket varázsol, a vak lány a vonaton, aki oly gyönyörűnek látja a világot, "mint egy csöbör nagyságú szív", vagy akár csak "néhány akasztott ember, akikkel átzörgött az úton egy villamos".

Van kedve megnézni egy gyilkos fényképét? - kérdezte a szederjes képű Palgrave őrnagy. Ám Miss Marple még nem is válaszolhatott, amikor a háta mögül közeledő léptek zaja hallatszott... Csodálatosan ragyog a Karib-tenger azúrkéksége fölött a nap, gondtalanul sütkéreznek a strand meleg fövenyén az Arany Pálma Szálló vendégei, aki pedig színvonalasabb szórakozásra vágyik, kedvére tanulmányozhatja a nyugat-indiai szigetek egzotikus állat- és növényvilágát, mint az elválaszthatatlannak tűnő baráti négyesfogat: a higgadt, jó modorú Edward és Evelyn, meg a hangos Greg és a vidám Lucky. Este zene szól, hangulatvilágításnál táncolnak a párok: a szálloda újdonsült ifjú tulajdonosai, Tim és Molly nem kímélik a fáradságot, ha vendégeik kényelméről van szó. És mégis?... És mégis. Rejtély az Antillákon! Avagy: ki elégelte meg a szószátyár őrnagy szűnni nem akaró történeteit...? Kinek volt útjában a szép fekete Victoria? Ki zavarja meg a békés nyaralók éjszakai álmát...? Rejtély az Antillákon! De sebaj: mindenkit megnyugtathatunk - Miss Marple fölött eljárt az idő, de a bájos öreg hölgy mégsem hagyja magát. Kötögetés, csevegés, némi kis finom hallgatózás - és a rejtély nem marad örökre Rejtély!

Lehet-e izgalmasabb megszólalás, mint amikor költő vall az írói mesterség titkairól? Hát még ha ez a költő Kosztolányi, aki éles szemű kritikus, kiváló tollú esszéista és személyes indíttatású értekezések szerzője is volt, s nem mellesleg a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze. Kosztolányi hírlapi tárcában, folyóiratbeli tanulmányban, nyílt levélben foglalt állást élmény és eredmény, hatás és nyelvi megformálás összefüggéseiről. Válogatásunk, melyet az alkotás lélektanáról és a stílus titkairól szóló írásokból készítettünk, Kosztolányi esztétikai ábécéjének foglalata. Ajánljuk mindenkinek, aki máig érvényes szempontokat keres irodalmi művek megítéléséhez, és eligazító szavakat vár az igényes nyelvhasználat kérdéseire. A válogatás és a szöveggondozás Fráter Zoltán munkája.

A XVI. századi Franciaország, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam hetedik kötetében, amelyben immár Siorac márki fia játssza a főszerepet, egyre csak libben, röpül a szoknya. Nem csoda, hiszen az ifjú Sioracról elmondhatjuk, hogy nem esett messze alma a fájától, éppoly szenvedélyes és gáláns, kalandvágyó és bátor, eszes és nemes lelkű, mint édesapja. A kor pedig IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendeje, az 1607-től 1610-ig terjedő időszak is mintha a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, táncjátékok, lépten-nyomon szerelmi kalandokat hajszoló donjuanokkal, ledér főrangú hölgyekkel, felszarvazott, mégis elnéző férjekkel találkozik az ember a bálok forgatagában. De a csillogó felszín kegyetlen, véres valóságot takar: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal pusztítják a protestánsokat, az országon kívül a Habsburgok egyeduralmi törekvéseivel kell szembeszegülnie.

"Ha az ember elkezd más nők után sóvárogni, annak sosincs vége." Bill Holdennek egy szava sem lehet - Becca, szép és intelligens felesége imádja; Holly, a kislánya napról napra bájosabb és okosabb; ügyvédi karrierje rohamléptekkel halad előre. Létezik olyasmi, amiért mindezt odadobná? Amikor a gyors meggazdagodás reményében kis családjával Sanghajba költözik, ráébred, milyen vékony szálak tartják egybe tökéletesnek hitt világát. Sanghajban szakmai és erkölcsi kísértések tömkelege várja, amely megroppantja kapcsolatát Beccával. A Paradicsom lakóparkot, ahol lakást bérelnek, "kalitkának" nevezik a helyiek, mert itt laknak a "kanárik", azaz gazdag üzletemberek szeretői, titkos második feleségei. Az újságíró Becca háziasszonyként nem találja a helyét, az asztmás Holly pedig a szennyezett levegőt nem bírja, ezért hamarosan visszaköltöznek Angliába, Bill pedig ott marad, védtelenül kiszolgáltatva a kedves JinJin Li bájainak, aki tanítónő volt valamikor, de nem tudott belőle megélni. Ahogy kapcsolatuk egyre komolyabbá válik, Bill sokszor fölteszi magának a kérdést: Lehet-e egyszerre két nőt őszintén szeretni? Megéri-e bármilyen nő, hogy fájdalmat okozzon a kislányának? A nálunk is méltán népszerű Tony Parsonsról rajongói már tudják, milyen nagyra tartja a család szerepét és megtartó erejét. Legújabb regényében ismét azt boncolgatja, mit gondolnak a mai férfiak hűségről, szerelemről, gyermekről.

1988-ban, négy évvel Truman Capote halála után jelent meg először Gerald Clarke könyve, és tizenhárom héten át vezette a sikerlistákat. Az amerikai irodalom történetében még soha egyetlen író életrajza sem váltott ki ilyen tömeges érdeklődést, s ennek magyarázata Truman Capote írói karrierjének, sorsának, sikereinek és kudarcainak különös drámaiságában rejlik. Nagy történet, nagyszerűen megírva - nemcsak egy élet aprólékos rekonstruálása, hanem hasonló "tényregény" a tragédiához vezető összetett belső motívumok feltárása, mint amilyen Capote főműve, a Hidegvérrel.

Az Európai Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek.

Bármennyire tiltakozott ellene, Karinthy Frigyest saját kora elsősorban humoristának tartotta. Alapos oka volt ennek, hiszen az író, aki minden műnemben bizonyította tehetségét, haláláig komolyan vette és gyakorolta a humoreszk, kroki, kabaréjelenet műfaját, olyan igénnyel és szellemességgel, melynek köszönhetően humorban nem ismert tréfát. Válogatásunk a "Grimasz" című kötet folytatásaként a világháború után kezdődő és Karinthy haláláig tartó időszak humoros írásainak legjavát adja közre. Karinthy a megváltozott körülmények között sem vesztette el éleslátását és életkedvét, szatirikus hangjával, iróniájával a magyarul olvasók számára nyújtott példát és adott lelkierőt a nehéz esztendőkben a megpróbáltatások elviselésére - kis történeteinek poénjai érdekes módon ma is, még mindig időszerűek.

Shakespeare annak idején Londonban valóban világot jelentő deszkákra lépett, színészként kisebb szerepekben, szerzőként messzi századokat, sok-sok nációt megigézve. Szereplői fogalomszámban mennek, sőt tojásfeje is eltéveszthetetlen számunkra, lángelméje mégis izgató rejtély marad. Tengernyit összeírtak róla, minden nemzedék hozzáfűzte a magáét. Ebben a tömör kalauzban Sir Frank Kermode kiváló angol irodalomkritikus összegzi, ma hol tartunk, mennyit tudunk róla ténylegesen. A legendát visszanyesve vázolja a hús-vér ember környezetét, kapcsolatait, pályafutásának olykor titokzatos állomásait. Ráébreszt, Shakespeare ugyan túlragyog minden kortárs szerzőt, de azok között is van nem egy óriás, s a színvonal meredek felfutása a fantasztikus adottságú színészeknek, a korántsem feltétlenül úri, de annál fogékonyabb közönségnek is érdeme. Olyan elevenen idézi meg a színházi szakma bölcsőhelyét, hogy képzeletben szinte a korabeli nézők közé vegyülhetünk, tanúsítva, az angol dráma nagy virágkora úgy, ahogy volt, csoda.

Az Európa Diákkönyvtár sorozat részeként a kötet a két költő válogatott verseit tartalmazza, beleértve mindazokat, amelyek kötelezőként és ajánlottként szerepelnek a tananyagban. Tartalmazza továbbá Kölcsey hírhedt Berzsenyi-kritikáját, a rá adott Berzsenyi-választ, két, a tárgykörhöz szorosan kapcsolódó Berzsenyi-levelet, egy idevágó Kölcsey-levélrészletet, valamint Kölcseynek az Akadémián felolvasott Berzsenyi-búcsúztatóját - ez a blokk tehát a Kölcsey-Berzsenyi-polémia teljesnek tekinthető körüljárása. A kötetet Kölcsey Ferenc két fontos, nagylélegzetű prózai műve, a Nemzeti hagyományok és a Parainesis teljes szövege zárja.

Orwell 1943-44-ben írott műve - amelynek a szerző a "Tündérmese" alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm - Mr. Jones "Major"-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta "Állatfarm"-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - "Minden állat egyenlő" - érdekesen módosul...

A minikönyv-sorozat e darabja a magyar várakat mutatja be 8 nyelven, 160 oldalon. "Műemlékeink, a kastélyok és parkjaik, a várak - akkor is, ha ma már csak romok -, azok között a dolgok között vannak, amelyek talán a legközelebb hozzák az emberhez egy nemzet történelmét, kultúráját. ... Folytatás ›› Egykori szerepükhöz hasonlóan ma is a tudás, az ismeretek átadásának központjai, s szépségük egyben pihentet, gyönyörködtet. Egykori építtetők, birtokosaik, lakóik életében pedig számos nagyszerű életpályát láthatunk, olyan magyar nemesek, tudósok, művészek és hadvezérek életét ismerhetjük meg, akiknek életútja, tettei példaként állíthatók minden korosztály számára." (Dr. Bardi Terézia) A(z) Szerettel vár... Magyar várak (Könyv) szerzője Mészáros T. László, Szabó Virág, dr. Vándor László.

"A feszült figyelemtől még Günter Grass pipája is kialudt!" (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Az utóbbi évek legnagyobb németországi könyvsikerének szerzője, Eugen Ruge matematikusként indult, színpadi szerzőként, hangjáték- és forgatókönyvíróként, rendezőként, műfordítóként és dokumentumfilm-készítőként szerzett nevet. Első regénye, a 2011. évi Német könyvdíjjal kitüntetett "A fogyatkozó fény idején", az NDK múlt és identitás vállalása: "Az NDK összeomlása után - voltaképpen mindmáig tart ez - a keletnémet létezést alacsonyabb rendűnek, másodrangúnak, másodosztályúnak tekintette a közmegegyezés... Én ezt nem fogadom el. Nem konkurencia ez a nyugatnak, nincs itt versengés semmilyen tekintetben, csupán önmagunk komolyan vétele." - nyilatkozta. A kritikák a Buddenbrook-házhoz hasonlítják Eugen Ruge négygenerációs családregényét, amely - akárcsak Thomas Mann műve - egy korszak végének és egy család széthullásának krónikája.