Európa Könyvkiadó strana 29 z 124

Noah Gordon nevét híres orvosregények fémjelzik. Első, nagy sikert aratott műve, a Sámán, az amerikai indiánok végső kiirtásának idején az Újvilágba elvetődött skót orvos kalandjait örökítette meg, a szintén hatalmas terjedelmű és megrázó erejű Az orvosdoktor pedig a tizenegyedik század orvostudományának sötét berkeibe, Angliába, s onnan kiindulva a kelet-ázsiai birodalmakba kalauzolja el a tudásra szomjas Rob J. Cole-t, a Sámán főszereplőjének ősét, akit ugyancsak azzal az isteni ajándékkal áldott meg a sors, hogy kézrátétellel megérzi, megállapítja a közelgő halált. Ám ez az áldás azokban az időkben boszorkányságnak minősült, s hősünk is csak azon az áron menthette meg életét, hogy az arabok közt zsidónak adta ki magát, s katonaorvosként végigélte az egymás ellen zúduló keleti hatalmak rettenetes háborúit, miközben csakis a tudni vágyás vezette küzdelmes útján - no meg annak a tüzes szemű lánynak a szépsége, akit képtelen lett volna elhagyni...

A Sámán a tizenkilencedik században játszódik, Az orvosdoktor-ban megismert Cole-ős leszármazottainak életét s az Egyesült Államok létrejöttében játszott érdekfeszítő szerepét követi nyomon. 1839-ben dr. Robert Judson Cole politikai okoknál fogva menekülni kényszerül szülőhazájából, Skóciából, s az Újvilágba hajózik. Először Bostonban folytat orvosi gyakorlatot, majd Illinois-ban telepszik le, mint orvos és birkatenyésztő. Gyerekkora óta megszállottja az amerikai indiánoknak, nem is nyugszik, amíg rá nem talál a szauk törzs utolsó, életben maradt képviselőire, akik elnevezik Fehér Sámánnak, és egyszer s mindenkorra megváltoztatják életét. Rob J. legnagyobb tragédiája fiának, Robert Jefferson Cole-nak, azaz Sámánnak süketsége. Sámán élete nem könnyű. Először meg kell tanulnia beszélni, hogy megállja helyét a hallók világában, aztán meg kell küzdenie egy olyan társadalom előítéleteivel, ahol a fizikai másság nagyon is számottevő tényező. Mire Sámánt befogadják, s belőle is nagyszerű orvos válik, a Cole család, akárcsak a legtöbb amerikai, belekeveredik Észak és Dél konfliktusába. Ez a nagylélegzetű családregény egy alakuló nemzet mindennapjainak állít hiteles emléket. Hol gyöngéd, hol hátborzongató az a leírás, amit a két Cole doktorról kapunk, az asszonyokról, akiket szerettek, a brutális gyilkosságokról, a hozzá nem értés sötét századaiból végre kiemelkedő orvostudományról és azokról a szenvedélyes emberekről, akik komoly áldozatokra is hajlandók, hogy őszinte hitük diadalra jusson.

Nabokov utolsó regénye, amely halála előtt három évvel, 1974-ben jelent meg, egy orosz-amerikai író, Vagyim Vagyimovics N. önéletrajza. Szatirikus portré önmagáról, paródia, az író magánéletét fürkésző életrajzírók kigúnyolása? Sokféleképpen értelmezték már ezt a rejtélyes művet, amelynek hőse oly sok mindenben hasonlít Nabokovhoz,s ugyanakkor mégis szinte az ellentéte. Vagyim Vagyimovics megbízhatatlan narrátor, aki arra sem emlékszik pontosan, hogy hány felesége volt (mint kiderül, négy), de a magánéletében sohasem találja meg a boldogságot - jóllehet ő valójában átéli azt, amit Humbert Humbert a Lolitá-ban: egy Bel nevű kamasz lánnyal utazza be Amerikát. Mulatságos, szellemes, meghökkentő regény - egy nagyszerű életmű méltó lezárása.

A kötet A világirodalom klasszikusai sorozatban megjelent válogatás alapján készült. Sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta Gerencsér Zsigmond. Olvasóbarát, öregbetűs szedés, igényes kivitel. Ideális ajándék minden alkalomra. Válogatta és a tanulmányt írta: Vas István.

Sokan nevezték az Élet és sors-ot a XX. század Háború és béké-jének. Grosszman, aki haditudósító korában, a nagy honvédő háború alatt többször is elolvasta Tolsztoj regényét, valóban hasonló művet hozott létre: átfogó történelmi tablót festett egy korról, egy népek sorsát eldöntő háborúról, egy nagy csatáról - s egyúttal olyan nagy családregényt alkotott, melynek hősei valamelyest egy kor tipizált alakjai is, de sokkal inkább megismételhetetlen sorsú emberek: mindannyian a maguk különös múltjával, jellemével, vágyaival és magánéleti vagy családi problémáival. Az Élet és sors 1942 végén, 1943 elején játszódik, jórészt Sztálingrádban, ahol elkeseredett harcok folynak egy-egy ház birtoklásáért is, de megfordulunk az evakuáltak hátországában is, oroszországi és német városokban, s egyszerű katonákkal éppúgy találkozunk, mint olyan emberekkel, akiknek egy-egy parancsa százezrek életéről dönt. És a regény mindkét birodalom lágereit is leírja: a gázkamrába terelt zsidók utolsó gondolatait és a sztálini lágerek rabjainak életét Grosszman könyvében, ha megírása idejébe képzeljük magunkat, meghökkentő a szókimondás bátorsága: akkor beszélt egészen nyíltan a náci és a szovjet rendszer lényegi azonosságáról, amikor a kérdés puszta felvetése halálos bűnnek számított. 1961-ben az Élet és sors összes kéziratpéldányát, sőt az írógépet és írógépszalagot is, amelyeken készült, "letartóztatta" a KGB. Grosszman ezt csak kevéssel élte túl, 1964-ben elhunyt, de a mű egy kézirata kalandos körülmények között megmaradt, a hetvenes években Nyugatra került, s ott jelent meg először 1980-ban. Grosszman regénye ma már a XX. századi világirodalom egyik alapművének számít: benne lüktet a tömeggyilkos diktatúrákat szülő kor minden fájdalma és kegyetlen erkölcsi-filozófiai dilemmája S a világ csak most, ötven évvel a megírása után fedezte fel igazán: a BBC nyolcórás rádiójáték-sorozatot készített belőle, Oroszországban több színházban játszották színpadi adaptációját, és idén, 2012-ben mutatja be az orosz tévé a tizenkét részes monumentális Élet és sors teleregényt. Olasz nyelvű megjelenésekor az Il Giorno így üdvözölte a regényt: "Az emberiesség és finomság, amellyel Grosszman háromszázötvenezer ember halálát rekonstruálja Sztálingrádnál, Tolsztojt idézi; a pátosz, ahogyan a szolidaritásról, a barátságról és a méltóságról értekezik, Dosztojevszkijt; a szelídség és érzékenység, amellyel az egyszerű életet magasztalja föl, Csehovot."

A kötet az alábbi drámákat tartalmazza: - Romeó és Júlia (Kosztolányi Dezső fordítása) - Julius Caesar (Vörösmarty Mihály fordítása) - Hamlet, dán királyfi (Arany János fordítása) - Szentivánéji álom (Arany János fordítása) - Vízkereszt vagy amit akartok (Radnóti Miklós és Rónay György fordítása)

Időutazás Palesztinában... Mindannyian ismerünk legalább két személyt az i. sz. I. századi Judeából és Galileából: Jézust és Heródest. Ebben a könyvben csak a másodikkal fogunk találkozni. Vele azonban sokszor, utoljára a temetésén. "A ravatal színaranyból volt, drágakövekkel kirakva. Takarója gyönyörűen hímzett bíbor, és a rajta nyugvó holttest ugyancsak bíborszövetbe volt burkolva; fején ott volt a királyi fejdísz, fölötte arany korona, jobb kezében kormánypálca", így írja le Josephus Flavius, a zsidóból lett római történetíró. De ha valakit nem az uralkodók élete-halála érdekel, az hova forduljon? Jó helyen járunk: Scott Korbhoz és ehhez a könyvhöz. Scott Korb színesen mutatja be nekünk az I. századi világot. Egyvalakit igyekszik csak közben kikerülni: ez a könyv nem Jézusról szól. Az Európa Diákkönyvtár párjaként elindított új sorozatunkban olyan műveket adunk közre, melyek élvezetes formában összegzik mindazt, amit a történelem, a kultúrtörténet, a társadalom- és természettudományok legfontosabb kérdéseiről manapság tudnia kell és tudnia érdemes a művelt, felkészült diáknak és a tájékozott felnőtt olvasónak.

Ugye emlékszik még, Kedves Olvasó, Christine-re, a bestiális Plymouthra? Nos, Stephen King új regényének főszereplője ezúttal egy '54-es Buick 8-as Roadmaster. Történt egyszer, a hetvenes évek végén, hogy a nyugat-pennsylvaniai Statlerben a városszéli benzinkúthoz hívták ki a rendőrséget. Egy gazdátlan autót kellett elszállítaniuk. Igencsak furcsa jószág volt. Az átlagosnál nagyobb, gyönyörű Buick, kívül-belül makulátlan, sehol egy karcolás vagy egy sárpötty. Bevontatták a rendőrség mögötti garázsba, s minthogy nem jelentkezett érte senki, ott állt évekig. Csakhogy a jármű nagyon különös dolgokat produkált: olykor fényvihart kavart, máskor ijesztő lényeket okádott ki a csomagtartója, kis állatok tűntek el benne. Lehet, hogy az egyik rendőrt is elnyelte? Curtis Wilcox újoncot nem hagyta nyugodni az ügy, szinte rögeszméjévé vált az autó, de társai sem szabadulhattak a rejtélyes esetek hatása alól. Évek múlva Curtist halálos baleset (?) éri, és immár felnőtt fia, Ned meg akarja ismerni apja megszállottságának okát. És Sandy Dearborn őrmester mesélni kezdi a történetet az elejétől napjainkig, és megelevenednek az események, amelyek olyan iszonytatóak, hogy azt közönséges halandó fel nem foghatja... mert ilyesmi csak Stephen King kimeríthetetlen fantáziájában születhet. Ne feledje bezárni a garázst! Jó szórakozást!

Patty és Walter Berglund régebben St. Paul városának dzsentrifikálói közé tartoztak - ők voltak a lerobbant belvárosi lakónegyed első csinosítói, a leggondosabb szülők, a bionemzedék úttörői. Patty eszményi szomszéd volt: mindig meg tudta mondani, ho l kell leadni a kimerült elemeket, hogyan lehet rávenni a rendőröket, hogy tegyék a dolgukat. Irigylésre méltóan tökéletes anya volt, férje álmainak asszonya. Walterral, a környezetvédő jogásszal, a biciklin munkába járóval, az elkötelezett családapá val kivették a maguk szerény részét abból, hogy jobbá legyen a világ. Ám most, az új évezredben Berglundékat hirtelen csupa rejtély övezi. Miért költözött át tinédzser fiuk az agresszíven republikánus melós szomszédékhoz? Miért vállalt állást Walter a természeti rekultivációval álcázott külszíni szénfejtésnél? Hogy kerül már megint a képbe Richard Katz, a bogaras rocker, Walter hajdani évfolyamtársa és legjobb barátja? És főleg: mi történt Pattyvel? Miért lett a Barrier Street legfényesebb csil lagából egyszeriben egészen másfajta, kellemetlen szomszéd, dühöngő fúria, aki szinte a kandi utca szeme láttára esik szét? A "Szabadság" hatalmas, poszt-updike-i amerikai családregény modern szerelmekről és házasságokról, egyszerre komikus és trag ikus feltérképezése a szabadság fogalmával és gyakorlatával együtt járó kísértéseknek és terheknek: a tinédzserszex mámorának és izgalmainak, a középkorúság hirtelen megbillenő kompromisszumainak, városi létnek és pusztuló természetnek, a birodalomép ítés nyomasztó súlyának. Hogyan éljünk, szeressünk, boldoguljunk egyre zavarosabb világunkban: az amerikai nagyregények örök kérdései, új, nyersebb megvilágításban. Jonathan Franzen 2010-ben megjelent, tíz évig készült műve hatalmas sikert aratott világszerte, s a 21. század meghatározó amerikai regényévé vált, korábbi, 2001-es, "The Corrections" című könyvével együtt - amelynek fordítása hamarosan szintén megjelenik az Európa Könyvkiadónál.

A minikönyv-sorozat e darabja a magyar várakat mutatja be 8 nyelven, 160 oldalon. "Műemlékeink, a kastélyok és parkjaik, a várak - akkor is, ha ma már csak romok -, azok között a dolgok között vannak, amelyek talán a legközelebb hozzák az emberhez egy nemzet történelmét, kultúráját. ... Folytatás ›› Egykori szerepükhöz hasonlóan ma is a tudás, az ismeretek átadásának központjai, s szépségük egyben pihentet, gyönyörködtet. Egykori építtetők, birtokosaik, lakóik életében pedig számos nagyszerű életpályát láthatunk, olyan magyar nemesek, tudósok, művészek és hadvezérek életét ismerhetjük meg, akiknek életútja, tettei példaként állíthatók minden korosztály számára." (Dr. Bardi Terézia) A(z) Szerettel vár... Magyar várak (Könyv) szerzője Mészáros T. László, Szabó Virág, dr. Vándor László.

Az éjszakai ügyfél nem sok jót jelent. Nyáron, fullasztó hőségben, amikor a légkondi bekapcsolása az egész irodaházban lecsapja a villanyt, és sötétben kell vele beszélni, még kevesebbet. V. I. Warshawski el se vállalná, ha nem lenne égető szüksége a pénzre. Így viszont elindul megkeresni ügyfele fiának eltűnt barátnőjét. Csakhogy először a fiú kerül elő… Lengyel származású rendőrtiszt apa, olasz világháborús menekült anya gyermekeként V. I. (barátainak csak Vic) lehetett volna operaénekesnő, rendőr, ügyvéd vagy ügyész. Ehelyett rendszerint gazdasági ügyeken dolgozó magánnyomozó lett, aki azért sokakat ismer még a chicagói rendőrségen. Valóban John Thayer, a gazdag bankár fogadja fel a magánnyomozónőt? Hova tűnt Anita Hill, amennyiben tényleg ez a neve? És milyen szerepe van az Ajax Biztosítónak? V. I. Warshawski, a chicagoi bűnözők réme, Philip Marlowe nem dohányzó női megfelelője, ebben a szövevényes ügyben lépett először az amerikai olvasók elé. Magyarországon találkozhattunk már vele A testművésznő lapjain. Ott a Védelmi Minisztérium csaló beszállítóival harcolt egy ártatlan iraki veterán védelmében. Itt a kisember oldalán áll a nagy biztosítótársaság ellenében. Sara Paretsky (1947) Ross Macdonaldhoz, Raymond Chandlerhez és Agatha Christie-hez hasonlóan elnyerte az Amerikai Krimiírók Szövetségének Nagymester-díját, valamint az Angol Krimiírók Cartier Gyémánttőrét is.

Jimbót ki akarják rúgni az iskolából. Legalábbis ezt mondja neki a nővére, Becky. Csak hát őbenne nem nagyon lehet megbízni, mert Nobel-díjas bajkeverő, és különben is elment az esze, mióta death metalt hallgat, és nem mosakszik. Akárhogyan is, meg kell tudni az igazat, úgyhogy Jimbo és a barátja kihallgatják a tanárokat! Nem is akárhogyan, hanem egy rádió adó-vevővel. Ez már önmagában is nagy kaland, de semmi ahhoz képest, ami ezután következik. Mert Jimbo és Charlie az adó-vevőn keresztül, két tanár beszélgetését kihallgatva valami különös rejtély nyomára bukkan. Lehet, hogy nem is tanárok ezek, hanem… S amikor megpróbálnak utánajárni a dolognak, az életük is veszélybe kerül. És Jimbo egyszer csak a nővérével repeszt motoron valahová Észak-Skócia felé, elszökve a titokzatos "karperecesek" elől… És még ez is mind semmi, mert aztán egy olyan helyen találja magát, ahol az ebédlőben csak a kedvenc kajádra gondolsz, és az megjelenik (bár kicsit minden motorolajízű, sajna). És ez a hely állítólag hetvenezer fényévre van a Földtől… A kutya különös esete az éjszakában és a Valami baj van című világsikerű regények szerzőjének új könyve derűs sci-fi paródia. Olyan ifjúsági regény, amely felhőtlen szórakozást ígér minden felnőttnek is, aki megőrzött a lelkében egy kis gyermeki játékosságot.

Letitia Arcan férjes asszony, és titkos szerelmi viszonyt folytat egyik munkatársával, Sorin Olaruval. A Sorin barátjától kölcsönzött külvárosi, lakótelepi lakásban együtt töltött idő ad értelmet és boldogságot a pár életének, ideiglenes és titkos viszonyuk két évtizeden át tart, örökös, kilátástalan jelenben, miközben fegyelmezetten élik nyilvános életüket a Bukarest közepén álló vörös csillagos Épület ötödik emeletén működő Kutató Intézetben. A látszatra és főleg nappali fényben egyszerű, tiszta szerelmet és kiegyensúlyozott szexuális kapcsolatot azonban kérdések, indokolt és alaptalan gyanúsítgatások, dilemmák terhelik. A kizárólag jelenbe ágyazott viszonyban a vitathatatlan közös nevezőt a házasságtörés lelepleződésétől, a válástól és a gyerektől való félelem jelenti. Bár a szexuális vonzalom mellett a kölcsönös bizalom és őszinteség sodorta őket egymáshoz, minél inkább megnyílnak egymás előtt, annál bizonytalanabbá válnak, annál inkább eltávolodnak egymástól. Saját és közös múltjukban kutakodnak, de családjaik sok bűnnel, tévedéssel, csalódással, túlélési kísérlettel terhelt, éppen ezért elhazudott múltja miatt a saját identitásukban sem biztosak. A generációja legjobbjai között számon tartott Adamesteanu többszólamú, realista prózájának visszatérő témája az egyén elembertelenedése a totalitárius rendszerekben: úgy tart tükröt a mának, olvasójának, hogy közben élvezetes, izgalmas, szórakoztató és elgondolkodtató könyvet ír a huszadik század történelméről. A Könyvjelző magazin 2013. április számában megjelent cikk: Félig bevallott életek

Ha a szerző képzelődéseiben elrugaszkodna, akkor ezt a "fület" előszónak tekintené egy előszóhoz, amely egy közeledő regényhez ad némi útbaigazítást, azzal a kommentárral, hogy akit ez érdekelhet, az olvasók egy igen elszánt köréhez tartozik. Miért Vendégkönyv? Az olvasóval kölcsönösen vendégül látjuk egymást. Szemem elé kerül? Már meg is látogattam. Ajtót nyitok előtte, fel-alá kószálhat a házamban, egy élettörténetben, és talán egy írói világszemléletben is, amelybe elég, ha némi betekintést nyer, ennél többet udvarias emberek nem várnak el egymástól, figyelembe véve, hogy én már mióta veckelődöm ezzel a könyvvel, a kedves olvasó pedig ennél jóval kevesebb időt szánhat erre az ismerkedésre. Olvasás közben dönt, hogy letegye, vagy folytassa-e, és hogy a testes könyvben hemzsegő kérdésekről és állításokról hajlandó-e maga is elmélkedni, hogy megenged-e magának egy belső mosolyt olyan mondatok táján, amelyek a szerző szája szélén is egy rejtett mosolyt sejtetnek. Igenlő válasz esetén adódik a következő kérdés: Mi ez a könyv? Válogassunk az alábbi válaszok közül. Maradjunk az előbbieknél, előszó egy regényhez. Tudósítás egy tudatból? Szövegpasziánsz? Vagy máris: regény? Ördög tudja. Ahány címmel felruházott, gépírásos oldal, annyi fejezet vagy strófa. Vagy hétszáz, aztán abbamarad. Hol? Mikor? Amikor abbahagyjuk, mert holnapután van szilveszter, és ebből ennyi elég. Kiadómnak és szerkesztőmnek, Barna Imrének megígértem, hogy Újévkor ott lesz a gépében, most már rajta a sor, hogy ezzel a nagy cupákkal kezdjen valamit, szegény feje. Fogadja köszönetemet mindenki, aki tesz valamit azért, hogy ebből a digitális suhanásból könyv legyen az olvasó kezében. (Cupák vagy suhanás?) Több átszerkesztett régebbi darab, válogatás, véletlen és tetszés szerint. Akkor úgy adódott, most meg így, tömörítem, élesítem, áthelyezem, leválasztom róla a nyűgös szomszédmondatot, időskori szigor és szeszélyeskedés. Észrevételek egy tartásról, az ember iránti humanista hízelgés felfüggesztése, de a mizantrópiát is megelégeljük. Más nincs, csak mi, emberek. Mondhatnám, hogy szedjük össze magunkat, és térjünk észhez, ők meg mondhatnák, hogy elég volt belőlem, mulassak a szobámban, vagy sétáljak föl a Szent György-hegyre, és mossam meg az arcomat az oroszlános címerű kút vízében, amihez hasonló jókat az olvasónak is kívánok.

Hendrik Höfgen mindent el tudott játszani: karácsonyi mesékben tréfás kedvű, szép hercegként a gyerekeket bűvölte el, Oscar Wilde vígjátékaiban a hölgyközönség szívét dobogtatta meg. Volt hősszerelmes, volt intrikus. A délelőtti próbán Hamlet vagy Mefisztó, a délutánin táncos komikus. "Tudott nagyvilágian elegáns, de tudott tragikus is lenni. Fel-felöltötte a komisz mosolyt, de halántékán, ha kellett, megjelent a fájdalmas vonás is. Sziporkázó szellemessége elbájolt, gőgösen felszegett álla, pattogó vezényszava és idegesen büszke magatartása imponált, alázatos, gyámoltalanul révedező tekintete, zárkózott, kedves zavara megindított. Jóságos volt vagy durva, dölyfös vagy gyöngéd, hetyke vagy megtört - pontosan a műsoron levő szerep szerint." Szinte kacéran fitogtatta kaméleontehetségét. Közben az életben eljátszotta a szerető, a barát, a férj szerepét, később a forradalmi színházcsinálóét, majd a Harmadik Birodalom kegyeltjeként az udvari bolondét is. Az Állami Színház intendánsa lett, államtanácsos és szenátor. Beletanult és belehízott a hatalomba, fürdött a fényében, és mindvégig "gondosan kerülte, hogy egyetlen igaz szót is ejtsen". Amikor Klaus Mann 1949-ben, negyvenhárom évesen véget vetett az életének, napjaink német irodalomkritikus-doyenje, Marcel Reich-Ranicki így írt: "Homoszexuális volt. Szenvedélyes volt. Thomas Mann fia volt. Tehát háromszorosan sújtott." A német állampolgárságától megfosztott Klaus Mann azon a végzetes napon nem gondolta volna, hogy évtizedekkel később ő még kultuszfigurává lesz, főleg a fiatalok szemében. Főműve, az 1936-ban Amszterdamban megjelent Mephisto ma tananyag a német iskolákban. Klasszikus. Szabó István filmet forgatott belőle - az 1982-ben Oscar-díjat ért. Magyar színpadi adaptációja Alföldi Róbert nevéhez fűződik.