E-knihy - Svetová beletria strana 8 z 323

Magas, sovány, őszbe fehéredően szőkés hajú férfi ült a kórház folyosóján. Orvosok, nővérek, betegszállítók és betegek sokasága sietett el előtte, a jövés-menés mégsem zavarta. Jegyzettömbjébe temetkezett, rajzolt. A ceruza sercegő hangja általában megnyugtatta, de most ez a vágyott megbékélés nem érkezett el. A férfit Hunornak hívták. Pár napja telefonon keresték azzal, hogy a feleségét baleset érte, nincs magánál. Az orvosok és az ő várakozásai ellenére a szeretett nő nem ébredt föl, bár az orvos állítása szerint, nem került kómába. Hogy miért nem tért magához, arra egy különös eszköz segítségével hamar rájönnek. Bepillantást nyernek Helena álmába, és ekkor szembesülnek vele, amit a képernyő kivetít eléjük, nem is álom, hanem emlék. Helena egy emléket él át, egy emléket, amelyben korábbi partnere elzárta a külvilágtól, verte, megalázta és erről a férje, Hunor eddig szinte semmit nem tudott. A férfi óráról órára tétlenül nézi, milyen borzalmakat kellett feleségének évekkel ezelőtt átélnie, mígnem ő maga is rácsatlakozik az eszközre, ezáltal Helena álmára. Fel tudják ébreszteni Helenát, mielőtt késő lenne? Hunor meg tud küzdeni felesége múltjával? Hogyan alakul kettejük sorsa? A kisregény terjedelmű történet ezekre a kérdésekre keresi a választ.

„Kormos kedélye állandóan kavarta-hullámoztatta egész zűrös, fájdalmas, édes életét. Nem kellett erőlködnie, hogy egymástól térben-időben távoli képeket, képzeteket rendeljen egymás mellé. Hihetetlen könnyen társult benne minden az elemi költészet evidenciájával ható metaforákká, tündöklő ábrákká. Mondjuk csak nyugodtan: orpheusi költő volt, minden engedelmesen fordította feléje költészetté válni kész arcát: tájak, lények, tárgyak, szavak, rejtelmes holdudvarú földrajzi nevek, könnyen mozduló képzelete lakói” – írta Lator László Kormos Istvánról.A száz éve született József Attila-díjas költő előtt tisztelgünk válogatáskötetünkkel, hogy ezek a félig-meddig feledésbe merült tájak, lények, tárgyak, szavak, rejtelmes holdudvarú földrajzi nevek hazatérjenek bennünk, olvasókban.

A történet két ember izgalmas, kalandos, romantikus egymásra találásáról szól. Mara – a kolontári tragikus esemény után – szülei és volt élettársa elől Budapestre menekül, hogy új életet kezdjen. Burlesque oktató lesz egy művelődési házban. Mivel attól tart, hogy volt élettársa rátalál, és bántalmazni fogja, beiratkozik egy önvédelmi képzésre, amit ugyanabban a művelődési házban Ricsi oktat. A férfi vízmérnök, aki legutóbb Amazóniában dolgozott, de az ellene felhozott alaptalan gyilkossági vád miatt hazamenekült. Hogy Mara segítségével az ártatlanságát bebizonyítsa, vissza-visszautazgatnak az esőerdőbe. Ricsi egy energiakinyerő szerkezet tervezésekor véletlenül feltalálta a térváltót. Ennek használatával tud időveszteség nélkül a Föld egyik részéről a másikra utazni. Először az indítékot kell kideríteniük, aztán megtalálni azokat a pénzéhes személyeket, akik a meggazdagodás reményében bármilyen bűntettre képesek. Mara és Ricsi között egyre erősebb a vonzalom, de a nő a múltja miatt nem mer komoly, hosszútávú kapcsolatban gondolkozni. Bizalmatlansága nem rémiszti el Ricsit, sőt…Andy Rea, olvasószerkesztő

Életszagú párpercesek – talán ez a legmegfelelőbb műfaji besorolása ezeknek az írásoknak, amelyek a köztünk és bennünk élő, hol tragikus, hol komikus, hol pedig viccesen morbid (anti)hősökről szólnak, akik napi szinten vívják lankadatlan harcukat saját démonaikkal.Rólam szól, meg rólad. Apádról, a munkatársadról, a szomszédodról, ismerősöd nagynénjéről. Rólunk, akik ugyan merünk álmodni és tervezni, de a kivitelezés valahogy mindig gellert kap, és a végkimenetel annyira más lesz, mint ahogy azt elképzeltük.A tragédiát vidámság oldja, a nevetés pedig akkor erős, ha van az alján egy kis szomorúság. A különösség, a fenségesség, a bizarr – és az összes esztétikai kategória – mind benne vannak az élet apró dolgaiban. Ezek az érzések jelennek meg a szerző írásaiban és kínálnak azonosulási alapot az olvasónak.Az egyes történetek sem időben, sem térben, sem pedig témájukban nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz. Ami vörös fonalként mégis összeköti őket, az a ’kisember nagy gondja’ tematika: szürke senkik mini sorstragédiái ezek, amelyek csak akkor láthatók, ha egész közel hajolunk hozzájuk.

  "Csak úgy" gondolatok az érzelmek viharában... Az "Egy szív darabjai" és a "Fájdalomról" naplók szerzőjétől.

A jövőben járunk – és bármikor bekövetkezhet, hogy megjelenik az első szingleton, a világot irányítani képes szuperintelligencia. Az emberiség túlélésének legfontosabb záloga lehet, hogy ez az intelligencia barátságos legyen. Egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. A „lény” öntudatra ébred, és valóban egyre intelligensebbé válik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki, ahogy megismeri, egyre vonzóbbnak találja őt… Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja – s ezek a kérdések most aktuálisabbak, mint valaha. 

"Egy könyvről nem csak azt érdemes tudni hogy polcra is való, hanem azt is hogy oda is miért."

Magdus Melinda írónő második novelláskötete megjelenését a gyerekkor, az ifjúság, a boldog, vagy nehéz sorsú vidéki élet bemutatásának szánta. Minden, ami emberi, ami emlékeink között felbukkan és végig kísért, a nyomasztó, vagy éppen kellemes érzések, tragédiák nyomán, egy életen át. A parasztember egyszerűsége és kitartása, röghöz kötöttsége épp úgy szerepel novelláiban, mint a fiatalok lázadása, haladó szellemű szembenállása a megszokással, a beletörődéssel. Az egyéni tragédiák is tanulságot hordoznak. A vidéki élet egyik nagy előnye, hogy a kis közösségek élete közelebb hozza az embereket egymáshoz, ugyanakkor korlátozza is a külvilág hatásait, a benne élők szabadságát. Ez az előítéletekkel teli világ sokszor az egyéni tragédiák okozója is. Melinda novelláit áthatja egy életérzés, az emberek szeretete, a vallás, ami erkölcsi tartást is ad a hiten kívül. Balassagyarmaton született, és mindmáig egy kis nógrádi faluban él férjével. Az olvasás szeretetére édesanyja tanította meg. Már gyerekkorában fogékony volt a versekre, csodálta a költészet kifejező erejét. Évekkel ezelőtt próbálkozott újra írással, hosszabb kihagyás után.” Ki akarom írni magamból a küzdelmeimet, a fájdalmaimat és az örömeimet egyaránt.” Írja magáról, az íráshoz való viszonyáról. Több antológiában is jelentek meg írásai. Ez a kötet tematikus sorrendben összegyűjtött novelláit tartalmazza. A gyerekkor, a serdülő fiatalok problémái és a házasélet nehézségei is megjelennek írásaiban. Az öregedéssel is foglalkozik, a környezet és az idős emberek viszonyának változásaival. A kor, amelyben élünk másképpen láttatja velünk ezt a viszonyt, mint a korábbi évtizedek, tekintélyt tisztelő hozzáállása. Melinda a versek világában is otthon van. Több mint kétszáz verse tanúskodik erről. Két éve jelent meg verseskötete, Zümmögéseim címmel. A kötet utolsó novellája, a címadó írás, egy egyke gyerek testvér utáni vágyakozásáról szól. Megfogalmazódik benne az igény a többgyerekes családmodellre, de nem a társadalmi elvárásoknak megfelelően, hanem a testvér nélkül cseperedő lány vágyaként. Melinda írásaira jellemző módon mindig a jó kerekedik felül. Izgalmas, különös hangulatú novellái, gyakorta érdekes fordulattal fejeződnek be. Olykor nyitottak, a megoldások tekintetében, mint a valóság maga. Ajánlom ezt a kötetet azoknak, akik érdeklődéssel fordulnak az irodalom hétköznapi ábrázolásai felé, és kedvelik a rövid, tömör megfogalmazásokkal élő műfajt, amely azonban magába rejti egy egész élet tanulságait, a történet kereteiből kilépve.Budapest, 2021. októberHorváth János

Milyen érzés lehet egy férfinak, ha talál egy üres borítékot, amin a felesége kézírásával egy számára ismeretlen férfi neve szerepel? Vajon bölcs dolog-e belekezdeni egy több évtizeddel korábbra visszanyúló nyomozásba, főleg, ha a gyanú csak egy halvány sejtelem?Kit szabad, kit lehet faggatni ilyenkor, hogy kiderüljön az igazság?Sok-sok év távlatából minek van, és minek nincs igazán jelentősége egy házasságban?A könyv a férj szemszögéből mutatja meg a feltörő féltékenység okozta gyötrődést és az utat, amit bejár, miközben próbálja helyretenni a dolgokat önmagában. Az út rögös és nem mindig kellemes. Néha fáj lépni rajta, olykor könnyen siklik az ember. De a célnál sem szabad szem elől téveszteni azt, ami igazán számít. A szeretetet.

A könyv lapjain hét ember töredékes emlékekből próbálja rekonstruálni a titokzatos férfi, Benedict Ryś életét.  Az érzéki hangulatokban bővelkedő történet részben az egyetemek világába kalauzolja az olvasót, részben pedig egy mediterrán étterem sorsa körül bonyolódik. Biztos, hogy ismerünk egy embert? A regénybeli hetek is azt hitték, de a történet végére ? stílusosan ? mintha egy hagymát hámoznánk, rétegről rétegre bomlik szét a rejtélyes férfi története, közben feltárul azoknak a sorsa is, akik róla beszélnek. A regény mítoszokat épít és rombol le egyszerre, és folyamatosan felteszi az elmondhatóság kérdését: ugyanazt értjük-e a szavakon, vagy amit mondunk, az másoknak egyfajta „idegen nyelv”? Mekkora szabadságunk van a nyelv használatában, vagy inkább szavainkba vagyunk bezárva? Megismerhető-e egy ember teljes valójában, vagy a róla alkotott leírások csak szeletei a személyiségének? És ezek vajon mennyire tükrözik a valóságot? Wit Szostak regénye 2021-ben Lengyelországban elnyerte a legjobb irodalmi mű közönségdíját, az ArtRage irodalmi díjat.

Kedves történetek gyűjteménye Búvár Kundtól a szerző koráig, melyeknek egyeteln közös pontjuk, hogy a Dunához kapcsolódnak. 

Keserű rajzok a mély álomba zuhant Magyarország alkjairól, akiknek csak a jóízű étkezés és italok jelentik az élet értelmét.

A mohácsi katasztrófán keresztül a trianoni tragédia okait kutatja.

Babits versfordításainak gyűjteménye az ókori klasszikusoktól a francia szimbolistákig.

A kései Shakespeare manierista színművének fordítása babitstól.

A krimi irodalom remeke. Egy tudós lánya ellen kísérelnek meg gyilkosságot, de a tettes eltűnt a tökéletesen zárt szobából. A zseniális nyomozó végül rájön a rejtély titkára.

Sirató vers egy lovaggárdista emlékére Tóth Árpád remek fordításában.

Az ifjú Matolcsy Miklós teológus nagy reményekkel érkezik faluja parókiájára. Minta falut szeretne teremteni, de rengeteg akadályba ütközik, s már-már erkölcsileg is elbukik.

Móricz kedvelte a nagy regényfolyamot, s ezért elsősorban regényíróként tartjuk számon. De megszámlálhatatlan novellája csak 4 terjedelmes kötetbe fért bele.