Európa Könyvkiadó strana 20 z 124

Balzac maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öre gember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi csá szára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon pen zió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család b elvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávl atosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak ki hívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is. Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, han em arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

A kötetben három kisregényt olvashatunk: -Az arany virágcserép -A homokember -Scuderi kisasszony A kiadványt ajánljuk tanároknak, diákoknak, valamint felnőtt irodalomkedvelőknek. Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, kü lsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi fel nőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilá got ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával e gyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki ked vére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó o lvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

"Szellemének szülötteit, ezeket a mind vakmerőbb és vétkesebb élvezőket, tartózkodó büszkeséggel, szerelmes irigységgel kíséri, ki-ki esve, szándékosan, a szenvtelen elbeszélő elegáns és egyhangú szerepéből, hol buzdítva, hol fenyegetőn, hol gúnyosan , hol lelkendezőn, s mindig egész lelkével küzdve egy lélek egész üdvösségéért... Minden hősét és hősnőjét egy-egy nagy szenvedély fűti, ami nemcsak azt jelenti, hogy az ilyen szenvedély, éppen kizárólagossága révén, minden kisebb indulatot, vágyat é s érdeket magába olvaszt, hanem hogy végletességénél fogva az egész embert megrendíti, kitágítja és felfokozza, más szóval, s minden értelemben, kivetkőzteti magából." (Gyergyai Albert)

"A magyar revolúciót, a magyar dicsőséges forradalmat két név hajtotta végre: Petőfi Sándor meg Rózsa Sándor." Móricz ezzel a merész kijelentéssel adja meg betyárregénye folytatásának alaphangját. A regény témája az 1848-1849-es forradalomnak és szab adságharcnak az a mozzanata, amelyben Rózsa Sándor sorsa egy-egy pillanatra összekapcsolódik a magyar népnek a társadalmi átalakulásért és a nemzeti függetlenségért vívott heroikus küzdelmével. Móricz sok korabeli dokumentum felhasználásával rajzolja meg Kossuth, Deák, Damjanich, Jókai emblematikus alakját, a magyar hadsereg vezetőit, a bécsi udvart, a történelemalakító eseményeket. Kimerevíti azt az ígéretteli szép pillanatot, amelyben Rózsa Sándor élete egyik legnagyobb ajándékát kapja a sorst ól: betyárseregével bevonul Kossuth zászlaja alá: "Szabadság, szerelem"...

A kötet Csáth Géza elbeszéléseiből ad válogatást. Válogatta és a jegyzeteket készítette: Osztovits Szabolcs.

A bájos Lucy Angkatellről mindenki tudja, hogy meglehetősen szertelen teremtés - de azt a kétes ízlésre valló gondolatot mégsem tételezte volna fel róla Hercule Poirot, hogy amikor őt, a közismert mesterdetektívet, meghívja egy szép őszi vasárnap ebédre, a kertben gyilkossági jelenetet rendez a tiszteletére! Márpedig az úszómedence szélén, nagyon is színpadias pózban, mozdulatlan férfi hevert, fölébe üres tekintetű nő hajolt, kezében revolverrel - és a jelenet rendezőjének még arra is volt gondja, hogy a "hulla" szíve tájáról piros festék csorogjon a medence kék vizébe... Poirot mester csakhamar ráébred, hogy igazságtalanul gyanúsította vendéglátóit: a hulla is valódi - a gyilkosság is. Vajon miért nem tud mégsem szabadulni attól az érzéstől, hogy az elébe táruló jelenetet mégiscsak - megrendezte valaki?...

Oregon állam vadregényes, zord tengerpartján fekszik egy bájos kisváros, Holdfénypart. Sok-sok évvel ezelőtt innen indult el szerencsét próbálni az üzleti világban két fiatalember. Barátok voltak, aztán egy nő miatt ellenségek lettek. Utálják egymást . A gyerekeik is utálják egymást. Hannah Harte-tól és Rafe Madisontól, a legifjabb nemzedéktől is elvárják, hogy utálják egymást. Egyikük sem szereti azonban, ha megmondják nekik, mit csináljanak, ráadásul összeköti őket egy különös tengerparti éjsza ka emléke - útjaik mégis hosszú időre elválnak. Egy meglepő örökség hozza őket vissza Holdfénypartra. Hannah időközben felépítette a maga sikeres esküvőszervező cégét, Rafe pedig... nos, ő sokféle területen kipróbálta magát. Távollétük alatt Holdfény parton nemigen változott semmi, megoldatlan maradt az a bűntény is, amelyhez bizonyos értelemben mindkettőjüknek köze volt, és amelynek szálait most közös erővel próbálják felgöngyölíteni. A nyomozásról bebizonyosodik, hogy korántsem veszélytelen vál lalkozás, de kiderül még valami más is. Egyáltalán nem utálják egymást. Sőt... A Holdfénypart-trilógia első kötetét tartja kezében a kedves Olvasó. Jayne Ann Krentz, a modern románc koronázatlan királynője engedett végre rajongói kérésének, és folyt atásos regényt írt. Három kötetben mesél az egymással hadban álló Harte és a Madison család tagjairól, akiknek története bővelkedik romantikában, cselszövésben és váratlan fordulatokban.

1945 beszédes évszám, világtörténelmi mérföldkő. A németek számára egyszerre hozott totális vereséget és újjászületést. Theo Sommer, aki sokáig volt kiadója a mértékadó DIE ZEIT című német hetilapnak (melynek tekintélyét Helmut Schmidt volt kancellár , a német politika kiválósága mindmáig öregbíti kommentárjaival), ezt a kettősséget mutatja be ebben a könyvben, hogy felfrissítse a történelmi emlékezetet. Hogyan is történt valójában? Dokumentumok, tanúvallomások alapján hónapról hónapra rekonstruá lja az eseményeket, a főszereplők és a kisemberek portréit. Az európai háború kimenetele igazából eldőlt már Sztálingrádnál, 1943-ban, de mennyi vért és szenvedést követelt még a befejezése! Churchill, Sztálin és Roosevelt csak együttes erővel győzhe tett. Hitler e szövetség törékenységében bízott, de éppen ő tartotta össze, noha valóban gerjedt már a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között a hidegháborúhoz vezető feszültség, nagyban zajlottak a haszonszerzés játszmái. Hitler azt akarta, hogy or szága vele pusztuljon. A vesztes Németország államisága időlegesen megszűnt ugyan, megszállási övezetekre, majd két államra osztották - de szemben egyes javaslatokkal mégsem darabolták ízekre, nem minősítették vissza színtiszta agrárországgá. És az e lső atombombát sem Németországra dobták - Theo Sommer a távol-keleti hadszíntér borzalmairól, ezek előzményeiről és utóhatásairól is lelkiismeretesen számot ad. Részletes térképekkel és válogatott fényképekkel teszi még érzékletesebbé a pontos látlel etet.

Névre Lucretia, ám igazán Thaisz fekszik e sírban: Sándornak lánya, asszonya és menye volt. Jacopo Sannazzaro humanista költő vitriolos sírfelirata sokat ártott a Borgiák megítélésének. De ártott a másik tábor is, amelyik tömjénezte a nagy hatalmú c saládot, mert az igazság valószínűleg a két álláspont között van. Az évszázadok során a témának könyvtárnyi irodalma gyűlt fel. Maria Bellonci műve ebben a könyvtárban külön polcra kívánkozik, Bellonci ugyanis a pro és kontra elfogult szerzők alapos tanulmányozása után újraalkotta a reneszánsz nagyasszonyának alakját. Kortárs történészek (többek közt Machiavelli, Guicciardini) krónikái, levelezések, naplók, követi jelentések, leltárjegyzékek, egyéb levéltári dokumentumok, forrásmunkák segítségév el megírta a maga verzióját: egy regényesen eleven, rejtélyekkel teli, lélektanilag hiteles, izgalmas, érzéki, véres, néha mocskos históriát, amelyben Lucrezia Borgia szerepe kulcsfontosságú, de nem azért, mert nagy méregkeverő volt, ahogy a vadroman tika korában ábrázolták, hanem azért, mert nem volt az. Nem az volt. A nagypolitika szálait testvére, Cesare és apjuk, a szörnyeteg VI. Sándor szőtte hosszú pápasága során, Lucrezia inkább a szerelemhez szeretett volna érteni. Tizenegy éves korában m enyasszony, tizenhárom évesen feleség; második házassága idején tizennyolc, a harmadik idején huszonkét éves. Egyik férjválasztásba sem volt beleszólása. Politikai adásvétel tárgyaként a dinasztikus utódszaporítás volt az élete (szült is legalább nyo lc gyereket), a plátói nagy szerelem pedig a mindenkori mentsvára. A Lucrezia Borgia 1939-ben jelent meg először. Az azóta már világszerte számtalan kiadást megért mű a reneszánsz Itália egyik legihletettebb ábrázolása: amit a forrásokból merít, az valóság, amit az írói fantáziából, az akár így is lehetett. Maria Bellonci (1902-1986) az olasz középkor és a reneszánsz kutatója volt. Jelentős és népszerű műveket írt többek közt a Gonzagákról, az Estékről, Marco Polóról. Az ő nevéhez fűződik a mi ndmáig legrangosabb olasz irodalmi elismerés, a Strega-díj alapításának ötlete. A verseket fordította Terényi István és Tótfalusi István.

A legenda szerint, melyet főként Allen Ginsberg terjesztett, Kerouac 1951 áprilisában három hét alatt, kábítószertől felpörögve írta az Úton eredeti változatát, egyetlen, a végtelen utat jelképező papírtekercsre, bekezdések és központozás nélkül. A l egenda egy része igaz, egy része túlzás. Mint ahogy Allen Ginsberg megjósolta ("valamikor, majd ha mindenki meghal, az eredeti őrült könyv is meg fog jelenni"). 2007-ben végre megjelent ez az ős-Úton; most pedig magyarul is olvashatjuk a könyvet, aho gy Kerouac eredetileg megalkotta: a valóságos nevekkel (Neal Cassady, Ginsberg, Burroughs stb.) és azokkal az akkori időkben botrányosnak számító részletekkel együtt, melyek az 1957-ben kiadott, részben Kerouac által átírt, részben a kiadója által me gszerkesztett változatból kimaradtak. Az "Úton" a beatnemzedék leghíresebb műve, amely azonban jóval több, mint egy új életérzés kiáltványa; az ötvenes évek óta töretlen népszerűsége is mutatja, hogy olyan nagyregénnyel van dolgunk, amely elsősorban művészi erejével varázsolja el a mind újabb nemzedékeket.

Orwell 1943-44-ben írott műve -amelynek a szerző a "Tündérmese" alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm "Mr. Jones Major"-ja - a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta "Állatfarm"-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig "Minden állat egyenlő" érdekesen módosul...

Diarmaid MacCulloch az Oxfordi Egyetem egyháztörténeti professzora, a Brit Akadémia és a Királyi Történelmi Társaság tagja. Több könyvet publikált a Tudor-korról és a kereszténység történetéről. E kötete 2003-ban elnyerte a Wolfson-díjat, 2004-ben a Brit Akadémia Díját, 2005-ben pedig az Amerikai Könyvkritikusok Országos Körének díját is. Művében a reformáció és az ellenreformáció történetét mutatja be, de olyan átfogó képet vázolva fel, hogy könyvét nyugodtan nevezhetnénk Európa történetének a "hosszú tizenhatodik század"-ban, az 1490 és 1618 közötti időszakban. Sőt egészen az 1700 körüli "fordulópontig" követi a reformáció történetét, összegző fejezetei pedig máig tartó hatását is felmérik. Maga Luther csak az első száz oldal után jelenik meg, MacCullochnak tehát alkalma nyílik a késő középkori vallási és teológiai problémák alapos ismertetésére is. Ez a könyv elsősorban vallástörténeti mű lenne - de mivel a vallástörténet e korban szorosan összekapcsolódott a politikatörténettel, társadalomtörténettel és kultúrtörténettel, talán nincs is olyan eleme a 16. századi történelemnek, amelyet ne világítana meg. A szerző figyelme egyáltalán nem korlátozódik Nyugat-Európára: az index a Magyarországgal és Erdéllyel kapcsolatos helyeket többtucatnyi oldalszámmal jelzi! Igazi, átfogó Európa-történet ez, nem csak a nyugati nagyhatalmak története. Dávid Ferenc ugyanúgy felbukkan benne, mint a Bethlenek és a Báthoryak. MacCulloch könyve igen olvasmányos, a szerző kiváló stílusban, rendkívül szellemesen ír. Színvonalas és érdekes a képanyag is: majdnem ötven fekete-fehér kép és ábra egészíti ki a szöveget, s a szerző valamennyit alaposan elemzi. Az első kép éppen egy 14. századi templom oszlopfője, amelyet egy pucér emberi hátsó formájára faragtak ki - MacCulloch ennek ismertetésével vázolja fel a középkori társadalmak sajátos vallási mentalitását. A mű rendkívül érthetően ismertet olyan bonyolult teológiai dilemmákat, amelyeket még magyar nyelvű könyvekből sem könnyű megérteni, s emlékezetes portrékat fest a korszak szellemóriásairól, Erasmustól Lutheren és Kálvinon át Loyola Ignácig. Mindenről saját véleménye van, melyet határozottan fejt ki és igen meggyőzően ad elő. Ez a kiváló monográfia nagy segítséget nyújthat az egyetemi és középiskolai oktatás számára is.

Alex Vivaut, spanyol újságíró elment Montanába, hogy kifaggassa Christopher Paolinit: honnan vette Az örökség tetralógia ötletét, miket olvasott hozzá, miről álmodott, hogyan tudja rászánni magát, hogy nap nap után odaüljön az íróasztalához és milyen érzés a világhír. Paolini tinédzser volt, amikor első könyve megjelent a szülei kiadásában. Lelkesen utaztak városról-városra, könyvtárról-könyvtárra, hogy hírét vigyék a regénynek. Aztán egy példány a Random House kiadó egyik vezetőjének a kezébe került, és ahogy mondani szokták, a többi már történelem. Nagy interjú a világ egyik legsikeresebb fantasy szerzőjével. Mintha ott ülnénk az író és az újságíró mellett...

Hat kötetre tervezte Róma-sagáját, legutóbb Az októberi ló-ban el is búcsúzott az olvasótól, szerencsére azonban nem tartotta meg ígéretét: a szerzőnőt akkora szenvedély hajthatta, mint nagyszabású hőseit. Bevégezni a küldetést: mindaddig mesélni, amíg tart a polgárháború Rómában. A gigászok philippi csatája után, ahol a legutóbbi - akkor még úgy hittük: utolsó - kötetben elhagytuk a történetet, végképp úgy fest, hogy Róma ura immár a ravasz és elszánt, nő- és országhódításban, ivászatban és barátságban verhetetlen hős: Marcus Antonius. Csak épp megjelenik egy fura figura, egy Octavianus nevű tizennyolc éves kis senki, és Julius Caesar végrendeletét lobogtatva követeli jussát: a hatalmat. Antonius erőt és muníciót gyűjteni Egyiptomba vonul, ahol már tárt karokkal várja a korábbi kötetekből is jól ismert Kleopátra királynő. Mindkettejük végzete lesz az elsöprő szerelem álarcát öltő, rosszul felmért érdek: a kezdetben lebecsült ellenfél jeges ésszel tör a végső leszámolásra. Az actiumi ütközet a szeretőknek bukást hoz, Octavianusnak császári trónt - a római köztársaságnak békét. A diktatúra békéjét. A történelem az élet tanítómestere - jusson eszébe, kedves Olvasó, a régi római mondás, miközben elmerül a lebilincselő históriában.

Karinthy legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán. A(z) Így írtok ti Könyv szerzője Karinthy Frigyes.