Magvető Kiadó strana 46 z 97

Fonny, a szobrászfiú, és szerelme, a tizenkilenc éves Tish Harlem egyik feketék lakta utcájában tervezi a közös jövőt. Amikor a fiút egy Puerto Rico-i asszony megerőszakolásának vádjával börtönbe zárják, a lány és családja mindent megtesz, hogy összegyűjtsék az óvadékra és az ügyvédre valót. James Baldwin kultikus kisregényében az első gyermekét váró Tish szenvedélyes monológjából ismerjük meg az igazságért folytatott küzdelmet. Ám bármilyen kilátástalannak tűnjön is a helyzet, a lány sosem felejti el, hogy van, amit még egy végletekig igazságtalan társadalom sem képes elvenni az embertől: a remény és a szerelem. Tish harcából az Oscar-díjas Holdfény rendezője, Barry Jenkins készített filmet.

„Tamara és Ida titokzatos képpel állt meg a felfagyott járdán csúszkáló Attila és Dani előtt. - Akarunk nektek mutatni valamit. - Mit? Boszorkányokat? - Nem. Egy titkos alagutat - mondta Tamara, és fölényesen zsebre tette a kezét. - A százéves néni mutatta meg nekünk, és mi végig is mentünk rajta. Pedig még világítás sincs benne." A Mandragóra utca 7. első látásra egy szokványos pesti gangos lakóház: itt él Ida, az érzékeny kamaszlány, aki barátnőjével, a vagány Tamarával nyomozni kezd a környék rejtélyes történetei után. Miért szaglászik utánuk egy kutya? Mi zajlik a ház pincéjében? És legfőképp: miért viselkedik Ida anyukája olyan furcsán?

Radnóti Miklós, a XX. század magyar irodalmának egyik legnagyobb hatású, tragikus sorsú költője élettörténetét leghitelesebb módon a naplóiból lehet rekonstruálni. Bár a Napló 1989-ben már egyszer megjelent a Magvetőnél, a mostani kiadás szövege minden eddiginél pontosabb, és jegyzetekkel gazdagodik az életmű legjobb ismerője, Ferencz Győző friss eredményeket is közlő munkája által.

Az ekönyv előzetes Dragomán György Rendszerújra című novellagyűjteményéhez, 5 exkluzív novella található benne, amelyek nem szerepelnek a kötetben. 

Grecsó Krisztián családregényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő - egy harmincas éveinek közepén járó férfi - aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben minden talányt földerít, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel - a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz először 2011-ben jelent meg, és megkapta az év legjobb könyvének járó Aegon Művészeti Díjat. Azóta tucatnyi új kiadást ért meg, harmincezer példányban kelt el, az elmúlt évek egyik legolvasottabb könyve Magyarországon.

Szálinger Balázs Köztársasága különleges költői körutazás, mely napjaink Magyarországáról indul, hogy a három műnemen (líra, dráma, epika) és Róma birodalmán keresztül a közeljövő Budapestjére térjünk vissza. Szálinger nagy témája a közélet és a magánélet egymástól elválaszthatatlan egységellentéte. A feszült egymásrautaltságot humorral és iróniával, sokszor a történelem segítségével oldja fel, ez távolítja és nagyítja a Köztársaság tétjét: hogyan tudunk hitelesen megszólalni privát dolgainkról a nyilvánosság előtt? Hogyan lehet közünk saját magunkhoz a mindenkori többieken keresztül? Ezt járja körül több versciklusban és egy drámában, hogy a Háború című utópisztikus szerelmi verses elbeszélés zárja a könyvet. Napjaink Budapestje, látszólag minden rendben, mindenki rohan, teszi a dolgát, tehát semmi sincs rendben. Ugyanazon a napon robban ki a III. világháború, és érkezik visszafordíthatatlan pontjához egy szakítás is. A Köztársaság Szálinger pályájának fontos állomása: összegzés és előretekintés egyazon mozzanatban. A költő játékos és termékeny lírai teret hozott létre, melyben a műnemek és a műfajok, a témák és a motívumok is változatos módon illeszkednek a kötet történetívéhez. A köztársaságok, a respublikák közös részeihez. A 2012-ben megjelent könyv megkapta az Artisjus-díj irodalmi díját és a Szépíró Díjat, a kötetben található színdarab pedig az évad legjobb magyar drámája lett a Színházi Dramaturgok Céhénél.

Radnóti Sándor új kritikakötetében az elmúlt években írott bírálatait, elemzéseit gyűjtötte össze. A kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb kritikusa páratlan bölcseleti tudással és hatalmas kíváncsisággal olvas és kutatja a magyar irodalom- és szellemtörténet fontos tradícióit, új irályait, összefüggő kontextusait; így lesz a könyv egyik izgalmas fejezete naplók és memoárok elemzése, egy másik pedig a politikai költészet újabb hullámának vizsgálata. A néhány flekkes, frappánsan tömör recenziótól a hosszabb, tanulmány léptékű bírálatokig Radnóti több műfajban is kritikusan pontos, és ahhoz a kulturális közösséghez beszél, melynek manapság nemcsak érvénye, de létezése is egyre nagyobb veszélyeknek van kitéve. Új könyvében többek között Balla Zsófia, Bodor Ádám, Esterházy Péter, Kántor Péter, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos és Rakovszky Zsuzsa műveiről olvashatunk kritikai esszéket.

Lehet-e verset írni csak a hangyákról? Németh Bálint erre tesz kísérletet, és arra a következtetésre jut, hogy bár a hangyákról olvasunk, mégis azt hisszük, rólunk van szó. Így aztán az az állítás, hogy csak a hangyákról talán nem is lehet verset írni, megint inkább az emberről mond el valamit. A hangyák élete című kötetben az élőlények hasonlóságának röhejessége mutatkozik meg ilyen ismétlődő ráismerések révén. És a magány: valaki elment, valami hiányzik. De van úgy, hogy éppen a hiány.

Charles Balanda sikeres párizsi építész, szép feleséggel, egy kamaszodó nevelt lánnyal és gigantikus megrendelésekkel. Egy napon levelet kap, mely csak két szóból áll: „Anouk meghalt." Az elhunyt nő Balanda fiatalkori, plátói szerelme volt, legjobb barátjának anyja. Charles nem tudja folytatni addigi életét, így hosszas vívódás után felkeresi Alexist, Anouk vidéken élő fiát, hogy szembenézzen a múltjával és önmagával. Balanda hirtelen kizökken a látszatmegoldásokkal és rutinokkal teli, érzelemszegény életéből, és úgy dönt, maga mögött hagyja a lelketlen szállodai szobák és az óriásprojektek világát. Anna Gavalda olyan jellemeket teremt a Vigaszág című könyvében, akiket nem lehet nem szeretni. Ha elmerülünk a szereplők életében, elégedett és álmodozó mosollyal búcsúzunk el tőlük. Jó lenne még velük időzni, de tudjuk: egyelőre csak nekik sikerült. Aki szerette az Amélie csodálatos élete című filmet, szeretni fogja Charles Balanda szokatlan és nem kevésbé franciás útkeresését. Anna Gavalda könnyedén, érzékenyen meséli el a sírnivalóan szép történetet: nagy élethazugságokról, még nagyobb tragédiákról, elszalasztott lehetőségekről és szerelemről. Mindezt humorral, hogy ne fájjon. Annyira.

A szextáns egy kéttükrös szögmérő, amely több mint kétszáz éve segíti a hajósokat a tájékozódásban. Szeles Judit könyvéből egy mai tengerész alakja sejlik fel, aki a skandináv télben nem képes elszakadni a délkörön túli kikötők emlékétől. A romantika keveredik a tengeren töltött élet monotóniájával, egy-egy bensőséges epizód elbeszélése fonódik össze a hajózáshoz kapcsolódó tárgyak objektív ismertetésével. A már-már prózába hajló versek fegyelmezett hangvétele, száraz adatai izgalmas feszültségbe kerülnek az én és a te viszonyát megtöltő izzással. És ahogy a cím sejteti, a versek leplezetlen élvezettel vallanak a testiségről.

„A Dominó gyönyörű. Van szaga és színe. Büdös és rózsaszín." A Dominó egy ungvári játékterem, ahol bármi megtörténhet. A Rongyos ékszerdoboz különleges útikönyv: ilyen helyekkel és a bennük élő figurákkal találkozhatunk a Kárpátoktól, Erdélyen és a Balkánon át a Kaukázusig. A könyv Kelet-Európája érzékeny, sokhangú, ellentmondásosságában izgalmas és maradandó terület; egyszerre múlt és jelen. Írás és felejtés. Nyomok és gyomok. A figyelem hozza elő a kopottas díszletekből a történelmi csillogást, és teremt távlatokat a jelenkori szűkösségben. Nyitottsága teszi hitelessé, csakis ennek köszönhetően hisszük el neki, hogy nemcsak a világ legszebb és legrondább nője, de a közepe is Ukrajnában van. Kiss Noémi szenvedélyes utazó, azok a vidékek érdeklik, ahová csak kevesen jutnak el. Riportjaiban Európa peremeiről tudósít, olyan helyszínekről, amelyek valaha kulturális központok voltak, ám mára háttérbe szorultak. A németországi siker után (A Darmstadti Irodalmi Akadémia a művet a hónap könyvévé választotta 2015 júniusában), most magyarul is újra megjelenik a 2009-es útirajz átdolgozott és bővített kiadása.

Krasznahorkai László új regényének hőse és elbeszélője egy New York-i könyvtáros, bizonyos Hermann Melvill. A vezetéknévről lemaradt e betű nem akadályozza meg a a név vámszedőit, hogy folyton Melville-utódként zaklassák, aki pedig csak megkeseredett - és csak majdnem - névrokona a Moby-Dick írójának. Nem segít a helyzetén az sem, hogy véletlenül ugyanúgy dolgozott korábban vámtisztviselőként, mint a neves előd, és ugyanarra felé is lakik Manhattanben, ahol a regényíró géniusz. Miközben az érthető kényszer alatt egyre többet megtud a nagy Melville-ről és ennek nyomán egyéb, számára korszakalkotó zsenikről, lázas monológjában megosztja velünk gondolatait a metropoliszról, a művészetről és arról is, hogy mit jelent szerinte az igazi könyvtár, ahol a könyvek olvasatlanok, és amely örökre zárva van: „az eszményi könyvtár, mit tudom én, 53 millió könyvvel, az ott van, mint egy kincs, amihez nem nyúlhatna senki, hisz az értékét épp azáltal őrzi, hogy mindig készen áll rá, hogy a saját értékén álljon, más szóval hogy készen álljon, és kész." A regény mottója: „A valóság nem akadály." És valóban nem az: Krasznahorkai szuggesztív óriásmondatai olyanok, mint a Manhattan-sziget sziklájára épült felhőkarcolók: lényük mintha a lehetetlen legyőzésére születtek volna.

Baróthy Zoltán Az Amcsalat hegység tiszta levegője című novelláskötetében a főszereplők magányos és tanácstalan férfiak. Akár egy idegen tájon vánszorgó vonaton üldögélnek, akár egy vigasztalan pesti lakótelepen, egyformán ott él bennük a vágyakozás a máshol és a másik iránt. Mikor életük hétköznapi kereteit aztán szétfeszíti egy valószerűtlen esemény, a boldog beteljesülés helyett a téboly keríti őket hatalmába. Baróthy szövegei finom humorral számolnak be a leghátborzongatóbb történésekről is.

Szív Ernő legújabb könyvében nem kisebbre vállalkozik, mint hogy megírja a magyarok történetét. A bejövetelüket, a kimenetelüket és mindazt a sok fényes és zűrzavaros kalandot, ami e kettő között történt, történik. A magyarok mind költők, így nem csoda, hogy e sajátos fénytörésű irodalomtörténet voltaképpen a nemzet történetének tankönyve. Ki ne hallott volna már Rienzi Mariskáról! Természetesen sokan nem. De Ady Endréről, az ő szerelméről, akinek a vérbajt is átadta, már többen tudnak. Szív Ernő legújabb füzete az ő - Rienzi Mária - szempontjából meséli el férfiak és nők kis dicsőségeit és apró árulásait. Juhász Gyula helyett Sárvári Anna, Karinthy Frigyes helyett Böhm Aranka, Kosztolányi Dezső helyett, nos, őhelyette többen is hangot kapnak e kötet lapjain, sőt azt is megtudjuk, mi volt Karády Katalin élete szerepe.

„Nem írok történelmi regényt. Az ismétlődő emberi helyzeteket kelepcéket, létösvényeket keresem a história folyamatosságában. A hetedik nap történetei megeshettek volna nemcsak a tizenhetedik században, ahol a regény játszódik, de akár az antik világban,akár a huszonegyedik században. Azért helyeztem alakjaimat a tizenhetedik századba, mert az akkori világ ismerős lehet a mai olvasónak: harcok, gyűlöletkeltés, tömeges menekülés, vallási ellentétek: vasvilág. Otthon érzem magam ebben a korban." Sándor Iván regényében embertömegek kényszerülnek Európa különböző pontjain otthonukat elhagyni. A háborúk egyik központjából, a németalföldi Leidenből két fiatalember, Thomas és Jensen, és egy lány, Eliz, más-más okból és céllal indul el. Sorsuk keresztezi egymást. Egy színész csapattal vándorolnak európai útjain. A hetedik nap a folyamatos kelepcehelyzetekben, választási kényszerekben, az emlékek megőrzéséért folytatott küzdelmeikben ábrázolja őket. Az olvasó velük együtt járhatja be a távoli, de napjainkhoz is szóló felismerésekig vezető útjaikat.

Két Nobel-díjas tudós bejelenti egy párizsi luxusszálloda lakóinak, hogy a következő napokban egy kísérletben fognak részt venni. A történetet egy huszonéves fiú meséli el, aki nem olyan rég még Magyarország leggazdagabb embere volt. Most azonban nincstelenül fut a rendőrség elől. Épp abban a hotelben keres menedéket, ahol a furcsa emberkísérlet zajlik. A Vak majom, Fehér Boldizsár első regénye, letehetetlen olvasmány. Humoros kalandregény a felelősségvállalásról és az ember helyéről a világban.